Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)
nok vármegye területén fekvő részének a Jászkun Kerületbe történő bekebelezéséhez a törvényhatóságok közötti egyezségek mellett belügyminiszteri jóváhagyásra is szükség volt. A közgyűlés kérelmezte Jenő puszta bekebelezésének engedélyezését és Kara nagyközséggé alakulását. A döntés ez esetben is csak 1876. után született meg. A községgé alakulások ezzel átmenetileg befejeződtek, bár több puszta benépesülése elérte már a községalapításhoz szükséges anyagi hátteret biztosítani tudó népesség mértékét. 60 " A Jászkun Kerületben 1874-ben befejeződött az a közigazgatási szervezési folyamat, amit a községi és a törvényhatósági törvények értelmében végre kellett hajtani. A kerület három járásra osztva megtartotta önálló törvényhatósági létét, amit 9 rendezett tanácsú város és 19 község alkotott. VI. 2.2. Beilleszkedés a törvények által megszabott egységes közigazgatási rendszerbe Az átalakulást követően a Jászkun Kerület hagyományos elnevezései keveredtek a törvényben megállapított hivatalos megnevezésekkel. Jászkun Kerületnek nevezték magukat, de a tárgyalásoknál ,,megye"-ként határozták meg. Az egyes kerületeknél hasonló kettősség tapasztalható. írásban is egyaránt alkalmazták pl. a Nagykun Kapitányság és a Karcagi Járás címzéseket a Nagykun Kerület megnevezéssel vegyesen. A „törvényhatósági bizottság", mint a „közgyűlést" helyettesítő fogalom, csak a törvényre hivatkozásoknál fordult elő, a közigazgatás mindennapi gyakorlatában továbbra is a közgyűlés megnevezést használták.. Hasonló módon nehezen tudatosodott a községek új közjogi állapota. A községi átalakulás után az immár „szolgabíró" kiskun kapitány hivatalos levelét „Dorozsma, Majsa, Szabadszállás, Kunszentmiklós és Lacháza városok" képviselő-testületének cí• 604 mezte. A fentiekkel ellentétben nem okozott gondot az újonnan alakított egykori kisgyűlés helyébe lépő állandó választmány elnevezés alkalmazása. Működése viszont annál nehezebben hangolódott össze. A választmány, mint véleményező és javaslattevő szerv működött, a kisgyűlés korábbi határozathozatali jogát nem kapta meg, azt az alkapitány vette át. Talán éppen ez volt az oka annak, hogy 602 Jászladányból 1874. decemberére már a község egynegyed része kiköltözött az időközben tagosított Bene és Pálos pusztára. - BKML. Kf. KK. 1993/1875.kig. 603 Rt. város: Félegyháza, Halas, Jászberény, Árokszállás, Karcag, Kisújszállás, Kunszentmárton, Túrkeve, Kunhegyes. Község: Kunszentmiklós, Lacháza, Majsa, Szabadszállás, Dorozsma, Szánk, Fülöpszállás, Szentlászló, Apáti, Alsószentgyörgy, Dózsa, Fényszaru, Felsőszentgyörgy, Jákóhalma, Kisér, Mihálytelek, Kerekegyháza, Madaras. 604 BKML. Kf. KK. 550/1873.kig. 223
