Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

berény nem tudott megegyezni a községi közigazgatás költségeinek elosztási arányában. Jászberény közbirtokossága még az önállósodást kérők aláírásainak valódiságát is kétségbe vonta. A törvényhatósági közgyűlés egyezségre szólította fel a vitázó feleket, és az érdemi döntést elhalasztotta. Ugyanez volt a helyzet Bene

95 puszta esetében is. A belügyminiszter mindaddig nem járult hozzá az elszakadáshoz, amíg a birtokvitákat az anyaközséggel nem rendezik, és be nem bizonyítják, hogy a községgé alakuláshoz elég anyagi erővel rendelkeznek. Szánk 6 már 1872. nyarán megkezdte az egyezkedést Kunszentmiklós anyaközséggel. Kunszentmiklós támogatta a szervezkedést irányító László János szanki birtokos és társai kérelmét, s mivel a községgé alakuláshoz szükséges anyagi fedezetet a csekély népességű puszta adófizetői nem tudták vállalni, segélyt is ajánlott ahhoz. A községgé alakulást főként azért támogatták, mert a puszta távolsága Kunszentmiklóstól nehézkessé tette az igazgatását. Igen helyesen úgy gondolták, hogy a csaknem 8 mérföldnyi pusztaság csak községként népesülhet be. Az egyezkedések eredményeként Kunszentmiklós határozott ajánlatot tett: 1872. január 1-től kezdve, ,,az osztatlan közföldek természetbeni felosztásáig, nevezett pusztának igazgatási költségei pótlására, némely földek és tűzifa átengedésén túl még évenként 471 Ft-ot fog adni." így már a belügyminiszter jóváhagyását is megkapták, Szánk 1873. december 10-én községgé alakult.

597 Szánk községgé alakulását megelőzően, még az egyezkedés idején a Jászkun Kerület törvényhatósági közgyűlése javasolta, hogy esetleg Szánk, Móriczgát, Szentlászló, valamint a szabadszállási Fülöpszállás és a majsai Jakabszállás pusztákból egy közös jegyző alkalmazásával alakuljon kisközség. Tárgyalások folytak az érdekelt puszták birtokosságával, de mint Szánk példája mutatja a puszták a teljes önállósulást választották. Ez a választás többeknél még hosszú évekre elhalasztotta a végleges elszakadást. Szánk példáját Szentlászló pusztának

598 sikerült elsőként követni. 1874. május 11-én a törvényhatósági közgyűlés a belügyminiszter engedélye alapján elrendelte a szervezési munkák megkezdését. A képviselő-testületet, a főbírót és az elöljáróságot a községi törvény előírásainak megfelelően a jász kapitány elnökletével választották meg. 99 Páka pusztát közigazgatásilag Félegyházához csatolták, de az egyes községek tulajdonjoga változatlan maradt.

000 Kara-Jenő

b0] telepítvényes puszta, községgé alakulási kísérlete egyelőre földrajzi helyzete miatt nem valósulhatott meg. Jenő puszta Heves és Külső Szol595 BKML. Kf. KK. 382/1874.kig. 596 BKML.Kf. KK. 1786/1872.kig. - BKML. Kf. KK. 2050/1872.kig. 597 BKML. Kf . KK.. 1799/1874. kgy. hat. 106. sz. 598 BKML. Kf. KK. 1799/ 1874.kgy. hat. 25. sz. 599 BKML. Kf. KK. 1993/1875. kig. A választások időpontja 1874. október 26-27. 600 BKML. Kf. KK. 1788/1872.kig. 601 BKML. Kf.KK. 1993/1875. 26 jkv. sz. 222