Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)
adott szavazatok összege 468 volt. A többi tisztséget pedig közfelkiáltással döntötték el. 589 Kunszentmiklóson a főbírójelöltekre leadott szavazatok összege 363, az árvagyámnak jelöltekre leadottaké 267 volt. 590 Összességükben a községi jegyzőkönyvek azt tükrözik, hogy a választások rendben, de változó érdeklődés és részvételi arány mellett zajlottak. Nagyobb volt a részvételi arány a kevesebb népességű községekben.. A választások hangulata is jónak ítélhető. A törvényhatósági képviselőválasztásokon előfordult összetűzéseknek, a községi választások esetében nyoma sincs. Egyedül Fülöpszállásról jelentette a választási elnök, hogy tolakodás és ,,az elnöki tekintély lealacsonyítása" történt, de pártok közötti, vagy akár érdekcsoportok közötti összeütközések sehol nem fordultak elő. Vitákra a jegyzői állások betöltése adott okot. A jegyzőket a törvényhatósági közgyűlés határozata szerint minden községben újra kellett volna választani, de e határozatot a belügyminiszter megsemmisítette, és csak az ideiglenesen helyettesített jegyzők választását engedélyezte. 591 Tekintettel arra, hogy a jegyzők munkakörüket életfogytig betölthették, nem volt mindegy, hogy automatikusan megmaradnak-e a hivatalban lévők, vagy választás alá kerülnek. Végül csak a különböző okok miatt megürült helyekre választottak. Jászdózsán például az 1867-ben megválasztott főjegyző automatikusan hivatalban maradt és csak az üres aljegyzői helyre választottak. " A kerületek törvényhatósági közgyűlése bár a törvény arra nem jogosította fel, mindenképpen befolyásolni kívánta e fontos közigazgatási tisztség betöltését. Ezt úgy érte el, hogy bár a választás kizárólagos jogát üresedés esetén a községek kapták meg, azt csak törvényhatósági megerősítés után tekintette érvényesnek. A választások után kialakult új törvényhatósági és közigazgatási szervezethez még hozzá kellett igazítani a puszták közigazgatását. Az 1871:18. te. 21.§ a pusztákat továbbra is ahhoz a községhez tartozónak tekintette, ahová a törvény életbelépésekor tartoztak. Csakhogy a puszták egy része az időközben lezajlott tagosítások és pusztafelosztások következményeként állandóan ott lakókkal népesült be. Kerekegyháza' 9 * puszta belügyminiszteri jóváhagyással már saját képviselőtestületet és elöljáróságot is választott, kilencvenöt név szerint felsorolt személy szavazatával. Mindenki mindenkire alapon a 10 legtöbb szavazatot kapott személy lett választott képviselő. Közülük az első 87, a tizedik 43 szavazattal nyerte el a testületi tagságot. Lajosmizse puszta önállósodása egyelőre csak törekvés maradt. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a puszta birtokosságának küldöttei és az anyaközség Jász589 SZML. JKK. Alk. ir. 606/1873. kig. A választás napja 1873. február 5. 590 BKML. Kf. KK. 332/1873. kig. szavazás ideje 1873. március 17. 591 SZML. JKK. Alk. ir. 5184/1872.kig. 592 SZML. JKK. Alk. ir. 1869/1873.kig. 593 SZML. JKK. Alk. ir. 2009/1873.kig. 594 SZML. JKK. Alk. ir. 1979/1873.kig. 221
