Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

A szavazati joggal rendelkezők arányainak alakulása Helység 1848 1871 Helység Népesség Szavazójogú Szavazójogú a népesség %-ában Népesség Szavazójogú Szavazójogú a népesség %-ában Kisújszállás 9.159 788 8,06 10.376 584 5,62 Félegyháza 17.108 1.502 8,77 21.313 1.026 4,81 Jászapáti 8.709 726 8,88 9.231 825 8,93Végezetül az átalakítás előkészületeként összeállították a legtöbb adót fizetők névsorát. A törvényhatósági bizottság tagjai közé 218-an kerülhettek be virilis jogon. Az összeállított hármaskerületi névsor 247 főt tartalmaz, mert a bizottság arra számított, hogy a virilis jogúak közül sokan választással jutnak majd törvényhatósági bizottsági tagsághoz. A viriliseknek közel fele tisztán a vagyona után kapta meg a bizottsági tagságot, a másik fele pedig az értelmiségiek közül adófizetésének kétszeres beszámításával került be. Az értelmiségiek 2/3-ad része ügyvéd volt, de bekerült néhány orvos, gyógyszerész, kilenc pap, négy mérnök és egy tanár is. Ez az összetétel a tényleges választások után változott, hiszen a virilis jogúak közül többen tisztségviselők lettek, mások mint választott képviselők kerültek a testületbe. A kerületi képviselők választását választókörzetek szerint a kerület minden helységében 1871. december 12-én tartották. A tisztújító széket gróf Szapáry István főkapitány elnökletével 1872. január 9-re hívták össze, melynek megnyitása után az 1867-ben megválasztott tisztikar nevében Kerek József főjegyző lemondott, s még ugyanezen a közgyűlésen megalakult a Jászkun Kerület 1870: 42. le. előírásai szerint szervezett új törvényhatósága. 215