Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

VI.2. A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1872-1876 VI.2.1. A községek rendezése A községek közigazgatásának és önkormányzati szervezetének törvényi rendezése országosan és a kerületekben is régóta váratott magára. A Jászkun Kerület már 1843^14-ben szerette volna törvény által szabályoztatni belügyeinek irányítását. Akkor a már ismert okok miatt nem született meg a törvény. Az 1848. évi törvényhozás ugyancsak későbbi időpontra halasztotta a részletes szabályozást. A Jászkun Kerület 25 rendezett tanácsú községe önkormányzati életét nagymértékben az 1745. évi privilégium, az 1751. évi „királyi regulációk" és az 1796. évi nádori statútumok, valamint helyi szabályrendeletei alapján szervezte. Ezek az alapok a privilégiumok elvesztése után már csupán, mint a ,,redemp- tióból eredő" közjogi viszonyok éltek tovább. 1849 után az osztrák polgári jogalkotással többségében a jogszolgáltatáshoz és a tulajdonjogot érintő kérdésekhez kapcsolódó részterületeket szabályoztak. Az önkormányzati jogot eltörlő központosított állami közigazgatás kinevezett hivatalnokok segítségével kormányzott, az állami igazgatás alsófokának tekintette a járást, a községekre már alig fordított figyelmet. Ennek ellenére a községi rendezés igénye felmerült, de az 1859-re elkészült törvényt Magyarországon nem vezették be. A község önkormányzatának és közigazgatásának egységes szerkezetbe foglalt átfogó rendezése tehát az 187l-es községi törvényig nem történt meg. 1860 után bizonyos kettősség alakult ki. A szakigazgatás a már létező polgári törvények és rendtartások alapján működött, míg a községi önkormányzat nagymértékben támaszkodott az 1848 előtti, már szokásjoggá vált Jászkun kerületi statútumokra és az 1848-as törvényekre. Mindez azért nem eredményezett káoszt, mert az évszázados gyakorlat által kialakított önkormányzati hagyományok folyamatos továbbélése szilárd alapot jelentett a kedvező rendelkezések és törvények beépüléséhez, s a kedvezőtlenek elleni védekezési módszerek kialakításához. A kerületben a községi törvényt szükségesnek tartották. A törvény elfogadását megelőző időszakot - az 1848-as törvényi rendezés ígéretében bizakodva - úgy tekintették, mint az önkormányzati élet átmeneti időszakát, ami a törvényi szabályozás megszületéséig tart. Az 1871:18. te. - a községi törvény - tervezete Arad megye 1861. évi rendtartását tekintette alapnak, de bizonyos vonásokat az osztrák községi törvényből is átvett. Ilyen volt a községi illetőség bevezetése. A törvénytervezetet a képviselőház 1871. március 21-én kezdte tárgyalni, és március 31-én már meg is szavazta. 1871. július 7-én megtörtént a szentesítés, július 10-én kihirdették, s ezzel a törvény jogerőre emelkedett és életbe lépett. 216