Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

a redemptiós váltság helységenkénti összege is meghatározta volna. E szerint a javaslat szerint minden 3.000 szám után 1 képviselőt állítva az 573.000 Ft redemptio és a 187.000 lélekszám után (573.000+187.000=760.000:3.000 összeg) az összes közgyűlési képviselők száma 256 fő lett volna. Ez a terv a képviselőül választhatókat 3 csoportba osztotta, mindegyik csoport az összes képviselői számból 85 képviselővel részesült. A kerületbeli összes választhatók javasolt csoportosítása: 1. okleveles és tisztesebb egyének, 2. akik legalább 50 Ft egyenes adót fizetnek, 3. akik legalább 10 Ft egyenes adót fizetnek. A közigazgatási tisztviselők választhatóságát képesítéshez, azaz felső iskolai végzettséghez és 3 év közigazgatási gyakorlathoz kötötték. A törvénykezési és az egyéb szaktisztviselőknél szakképesítést követeltek. Javasolták, hogy a választás a kerület régi gyakorlatához hasonlóan községenként azonos időpontban, a választhatók nevét abc sorrendben tartalmazó íveken, a nevek aláhúzásával történjen. A kerületi képviselők 9 évig viseljék tisztségüket, de sorshúzás alapján minden harmadik évben 1/3-uk helyére új választás történne, úgy, hogy a kilépetteket sem zárnák ki a választhatók köréből. Foglalkoztak a kerületi hatóság és a kormány viszonyának mikéntjével is. A bizottság szerint akkor helyes az eljárás, ha a kisebb horderejű rendeleteket az alkapitány a kisgyűlés útján a kerületi vagy községi tisztviselőkkel végrehajtatja, a nagyobb horderejűeket pedig a közgyűlés döntése alá bocsátja. A törvénybe ütköző rendelkezések ellen a közgyűlés még a végrehajtás előtt intézzen felterjesztést a kormányhoz, s ha az a rendelkezést ekkor sem módosítja, akkor végre kell hajtani, de tiltakozásul az országgyűléshez sérelmi petíciót nyújtsanak be. A rendezési tervet készítő bizottságnak tagja volt: Mocsy Ferenc első alkapitány, Nagy János nagykun kapitány, Gyárfás István táblabíró és Baky József kerületi jegyző. A kinyomtatott javaslatot minden közgyűlési tag megkapta tanulmányozásra. A tervezet elkészítését megelőzve, majd azt követően is lehetőséget adtak a szélesebb körű nyilvános vitára. Eszközként a Jászkunság című hetilap szolgált, melynek hasábjain Gyárfás István ismertette az elképzeléseket.

538 A tervezet vitájából és a kapcsolódó cikkekből három irányzat körvonalazódott: az egyik a Gyárfás által képviselt jászkun hagyományokhoz és elkülönüléshez kötődő irányzat, a másik a Kolosy Lajos - volt nagykun kapitány - által hangoztatott és több cikkben is kifejtett elképzelés, amely szerint a megyékhez való közeledésre egységes közigazgatás és törvénykezés kialakítására kell törekedni, míg a harmadik irányzat a hivatalban lévő nagykun kapitány által képviselt polgári liberális elképzelés volt. 537 BKML. Kf. KK. 71. érk. 1868,/Jenovai. 538 Jászkunság 1868. jan. 26. 28-30. 1. -Jászkunság 1868. 158. lap. -Jászkunság 1868. 165-166. lap. - Jászkunság 1868. 212-213. lap.- Jászkunság 1868. 220-221. lap. - Jászkunság 1868. 228. lap - Jászkunság 1868. 280. lap 196