Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

sák. A vármegyékben a közrend fenntartása az új megyei kormányzók feladata és felelőssége lett. A Jászkun Kerületbe a császár ismét Jankovich Györgyöt nevezte ki főkapitánnyá. A kinevezetést az 1861. december 4-én kibocsátott hirdetményben tudatták a kerületek lakosságával. A főkapitány feladatait és hatáskörét a vármegyei kormányzók számára kiadott utasítás szabta meg. A főkapitány közvetlenül a kancellár illetve a helytartó alárendeltje lett. Személyes felelősség terhe alatt irányította a Jászkun Kerület közigazgatását, törvénykezését és az egyenes adózási ügyeit. Hat hónapra előre költségvetést kellett készítenie, melyet a helytartótanács hagyott jóvá. Ezzel összefüggésben a vármegyéknek sem háziadó, sem a közigazgatási költségek fedezése címén nem lehetett adót kivetni, vagy bárminemű pénzösszeget beszedni. A pénzügyi hatóságok és az egyenes adózás vonatkozásában a megyei kormányzók a korábbi megyefőnökök hatáskörét kapták vissza. Az igazságszolgáltatásban az országbírói értekezlet elveit tekintették irányadónak, és a Jászkun Kerület 1862. január 2-i kisgyülésén

492 úgy szabályozták, hogy elfogadták az országbírói értekezlet szerint is megtartott büntető eljárási gyakorlatot. így a perbefogás, a letartóztatás vagy a szabadlábon hagyás iránti intézkedés a kerületi kapitányok kizárólagos joga lett. A községeknek és a csendbiztosoknak a bűnügyekről és a kapcsolódó előnyomozásokról 24 órán belül értesíteni kellett a kapitányt, hogy az a letartóztatásról, illetve a perbefogásról intézkedhessen. A polgári bíróságok hatásköréből a kivételes állapot következtében bizonyos ügyek a haditörvényszékek hatáskörébe kerültek át. A kerületi tisztikarok megalakulása után az egyes helységek tanácsai csak 1862. január, illetve február hónapban alakultak újjá. A városok új tanácsai közigazgatási, törvénykezési és rendőri osztályból álltak. A törvénykezési osztály elnöke a főbíró lett, ide tartoztak a törvénykezési tanácsnokok - Félegyházán négy - és a jegyzők; ide tartozott még a telekkönyvvezető és a közgyám is. A közigazgatási osztályba a közigazgatási tanácsnokok, a rendőrbiztos, a másodbíró, az állami adószedő és a közigazgatási jegyzők tartoztak. A tisztségviselésre alkalmas egyének visszahúzódása miatt igen nehéz volt a közigazgatási szervezet újraválasztása. A kerületekben a korábbi önkényuralmi időszakban hivatalnokoskodó, rendelkezési állományba helyezett tisztségviselő alig volt. így az új vezetés egyes személyek esetében nemcsak kénytelen volt szemet hunyni, hanem még ösztönözte is az autonóm korszak tisztségviselőinek hivatalvállalását. Előfordult, hogy egy-egy tanácsnok több tisztséget is betöltött, pl. Halason Pap Richard törvénytudó tanácsos és mezei rendőr, Félegyházán a nyilvántartó Révfy Imre feladata volt az adókivetés, az árvaszámadások vezetése, és egyben, mint jogtudó tanácsnok is dolgozott.

494 A leglényegesebb változás volt 492 BKML.Kf. It. Kiskun Kapitányság ir. I. 42./1862. 493 BKML. Kf. lt. Kiskun Kapitányság iratai П. 346./1862. 494 Uo.V.1308,/1862. 179