Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

addig, míg arról tettleg le nem szoríttatnak, el nem hagyandják, hanem műkö­désüket, az alkotmány értelmiben folytatandják." 490 A szabályrendeletet az egyes helységek közgyűlésein október második felé­ben olvasták fel. Félegyházán csak október 29-én. Ekkor a sejtett, de nem várt események már bekövetkeztek: október 27-én a kencellária minden megyei gyű­lést betiltott. November 16-án Kalmár József kiskun kapitány a Kiskun Kerület tisztikara nevében elküldte leköszönő levelét a Jászkun Kerület alkapitányának. A lemondás oka, mint írta, hogy „...az ország jelen állapotában, midőn már nem csak a me­gyegyűlések tartása betiltatott, hanem a vármegyei bizottmányok tettleg is felosz­lattak", 4 ' a letett eskü megtartására nincs mód. A lemondást nem tekintették véglegesnek, ígérték, amennyiben a vármegyék autonóm joga és hatásköre s az ország alkotmánya helyreáll, a tisztikar esküjéhez híven feladatát ismét ellátja. Az ügyek folyamatos továbbvitelének irányítására és az iratok átvételére a tiszti ügyész helyén maradt. Hasonló okokból maradt a tisztiorvos és a közbizton­sági személyzet is. A Kiskun Kerület tisztikarának lemondását követte a többi kerületé, majd az összkerületi közgyűlés végzése értelmében a Jászkun Kerület tisztikara is le­mondott. A községekben folytatódott a láncreakció. A főbírók ideiglenesen hiva­talban maradtak, hogy a nagyobb bűneseteket az ugyancsak ideiglenesen működő tiszti főügyésznek jelenthessék. V. 2. 2. A Schmerling provizórium időszaka 1861. november 5.-1865. június 8. Az uralkodó 1861. november 5-én hagyta jóvá azokat az intézkedéseket és kancelláriai javaslatokat, melyeket a törvényhatóságok ellenszegülése miatt szük­ségesnek ítélt. Többek között felfüggesztette a helyhatóságok működését, elren­delte a megyei bizottmányok és a városi testületek feloszlatását. A helytartótanács elnökévé gróf Pálffy Móric altábornagyot nevezte ki. Az említett intézkedésekkel bevezetett új rendszer tehát az abszolutisztikus és bürokratikus kormányzatot állította vissza. Ideiglenes intézkedésről, provizó­riumról beszéltek, de az ország fékentartását szolgáló rendszabályokat négy esz­tendőn át életben tartották. A megújított önkényuralom magyarországi képvise­lőinek fő feladatul szabták, hogy az 1860-6l-ben feléledt „forradalmiságot" kiirt­490 Uo.Sz. 149/1861. 491 BKML. Kf. It. Lad.40. Cs.7.Sz.7./1861. 178

Next

/
Thumbnails
Contents