Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

beszédére válaszolva írták : „...most a nemzeten a sor, hogy kövesse az ország­gyűlés példáját, s a törvényekhez szigorúan ragaszkodjék." A Jászkun Kerület közönsége nevében ígérték, hogy az alkotmányosság visszaszerzéséért, Deák szel­lemében - továbbra is kitartóan folytatják a küzdelmet. Mivel a közgyűlés az országgyűlés berekesztése után önmagát tekintette a törvényesség és az alkotmányosság egyedüli őrének és harcosának, az ország­gyűlés feloszlatása ellen óvást tett. 486 Az óvást tartalmazó feliratot a vármegyék­nek is megküldték. A Deák Ferencnek írt üdvözlő levéllel egy napon még két figyelemre méltó üdvözletet küldött a jászkunok közgyűlése. Az egyik címzettje dr. Smolka Ferenc lengyel képviselő volt, aki a bécsi Birodalmi Tanács augusztus 28-i ülésén szólalt fel a magyar alkotmányos kívánalmak jogossága és teljesítésének szükségessége mellett. Bár Smolka szavai a Birodalmi Tanácsban nem találtak meghallgatásra, mégis a kerület kifejezte neki köszönetét és abbeli bizakodását, ,,hogy ezen szebb jövőre érdemes két nemzetnek nem sokára alkalom adatik, az európai népcsalád­ban őt olly méltón és jogosan megillető ősi helyét elfoglalni, és alkotmányos hivatását Európa civilizációja érdekében, saját jólétének eszközlésével együtt hí­ven betölteni. 487 Hasonló levélben köszönték meg az angol parlamentben felszó­laló angol képviselő kiállását a magyar ügy mellett. A köszönő sorok itt is a kerületek bizakodását és a remélt alkotmányosság visszaállításába vetett hitét tük­rözik. „Ha majd egykor a szabad Magyarország, Európa szabad népei fejedelmi tanácsában megjelenik - írták - e nép, e haza örömének s üdvének ön is egyik alkotója volt." 488 A szeptember 23-i közgyűlés részben a már említett üdvözlő iratokban is rögzített remények részben a megyei ellenállás jegyében zajlott. Megérkezett a Magyar Királyi Helytartótanács utasítása, mely eltiltotta a megyéket a megyei költségekre kivetett háziadó további beszedésétől. 489 A közgyűlés ezt mereven visszautasította azzal, hogy a leirat a vármegyék alkotmányos állásából eredő jogaiba ütközik. Az országgyűlés felfüggesztése, valamint a különböző kancelláriai és helytar­tótanácsi leiratok előrevetítették annak lehetőségét, hogy ismét az abszolutisztikus kormányzati vonal érvényesül. Ezért a Jászkun Kerület minden helységére kötele­zően szabályrendeletet alkotott arról, hogyan viselkedjenek az említett, de nem várt intézkedések bekövetkezése esetén. A szabályrendelet a következőket tartal­mazta: „Megvárják a kerületek, hogy azon netalán bekövetkező szomorú esetben, ha a kerületbeli képviselő-testület alkotmányos működésiben a hatalom által tett­leg gátoltatnék, mind a tisztviselők, mind a községek a törvényes tért, mind 486 SZML. JKK. kgy. jkv. 1861.,722. sz. A tiltakozó feliratban az 1848.évi 7.tc.-re hivatkoztak, ami szerint az országgyűlés az adó-és a katonai ügyek befejezése előtt alkotmányosan nem oszlatható fel. 487 BKML. Kf. lt. Lad. 31. Fase. 3. Cs. 7. Sz. 151./1861. 488 BKML. Kf. lt. Lad. 31. Fase. 3. Cs. 7. Sz. 151./1861. 489 Uo. Sz. 155/1861. 177

Next

/
Thumbnails
Contents