Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)
működésében, de az adóbeszedés körüli katonai eljárás, s a feliratok eredménytelensége egyre több kétséget keltett az alkotmányosság teljes és végleges helyreállításában. Az egyes hivatalok között kialakult kettős igazgatás a községekben bizonytalanságot okozott, s bizonyos mértékű bezárkózást váltott ki. Az önkormányzat költségeire oly lelkesen megajánlott háziadó több helységből nem folyt be a kerületek pénztárába. Augusztusra a Jászkun Kerület pénztárában egy krajcár sem maradt. A pénztelenség már a működést veszélyeztette. 48 ' Bizonyos mértékig ellentét alakult ki a községek és a kerületek között. A júliusi jászkun közgyűlésen arról tárgyaltak, hogy „némely községek a községek autonómiáját, csaknem teljes függetlenséggel tévesztik egybe." Figyelmeztetik a helységeket, hogy a „Kerület egyeteme mindazon jogokat, melyekkel a községek felett a régibb gyakorlat és 1848-i törvények értelmében birt, - a községek ügyei felett, ezentúl is teljes mértékben gyakorolni magát jogosan hivatottnak érzi." A közgyűlés elé terjesztett beszámolójában a nagykun kapitány összegezte a községekben kialakult közigazgatási helyzetet. A bajok legfőbb okát a községek rendezetlenségében látta. Ezt nem úgy értette, hogy a megfelelő tisztségek betöltetlenek. Értelmezése szerint a községi tanács akkor mondható rendezettnek, ha „ az mint elsőbírósági testület ismeri úgy a közönség, mint a magánosok jogait és kötelességeit, ismeri szóval a törvényt és alkotmányt, s ezeknek megőrzését, megtartását, s másokkali megtartatását tettleg is eszközli, továbbá a melynek tagjai mindennemű hozzájuk tartozó ügyek vitelében jártas, ügyavatott egyénekből állnak, és végre a mely Tanácsnak érdekei - úgy vagyoni, mint szellemi tekintetben - a nagy közönség érdekeivel összeolvadnak, s ugyanazonosokká lesznek." 483 Részletesen kifejtette azt is, milyen okok miatt alakult ki a meglevő helyzet. Elsődleges oka a 11 éves elnyomás, mely alatt a népben olyan mély ellenzés alakult ki a hivatalnokokkal szemben, hogy a választások idején csupán egy szempontot követett, a hivatalokat hazafiakkal kell betölteni, s figyelmen kívül hagyta a szaktudás hiányát. Másrészt a választásra jogosultak a fizetések megszabására is jogosítva érezték magukat, holott e jogosítványokat sem az 1848. évi törvények, sem a korábbi helyhatósági szabályok nem tartalmazták. A félreértett jogokból fakadt, hogy „e nép a volt es. kir. kor túlságaiból (:hol a tetemes accidentiák mellett tetemes fizetés is volt:) a másik túlságba esett, s az ügykezelő hivatalnokoknak kevesebb fizetést adott mint a szolgáknak." így azok az első lelkesedés csillapodtával sorra mondtak le hivatalaikról. Varga Imre sürgette a megfelelő reformok bevezetését, mert ha időben nem intézkedik a kerület, a helyzet elvezethet a községek elsőfokú bírósági jogának halálához. A községekben a legtöbb zavar a birtokviszonyok tisztázatlanságából kelet480 BKML. Kf. lt. Lad. 31. Fase. 3. Cs. 6. Sz. 6471861. 481 Uo. Sz. 130./1861. 482 Uo. Sz.130,/1861. 483 SZML: JKK. kgy. jkv. 1861. 19.köt. 33. , Horváth Zoltán, 1972. II. 565-615. Az abszolutizmus korában a község és a város között nincs lényeges különbség, mindkettő a központi végrehajtó szervezetek eszköze volt. 175
