Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

Április elején az egyes kapitányok végigjárták a községeiket, hogy a kialakult viszonyokról a közgyűléshez jelentést tegyenek. A jelentésekből kiderül, hogy az átadások rendben folytak. A községi tanácsok mint elsőfokú bíróságok az 1848. és azelőtti gyakorlat szerint megkezdték tevékenységüket. A Nagykun Kerületben a kapitány minden községben külön elmagyarázta a feladatokat , sőt az egyik táblabíró által készített 25 lapos írásbeli rendtartást is szétosztott. Zavart a telekkönyvek vezetése körül lehetett tapasztalni. Az értelmesebb nagykun polgárok - amint a kapitány jelentette - a telekkönyveket továbbra is a meglévő gyakorlat szerint vezettetik, de némely lakosok szerződéseiket csak a tanácshoz nyújtják be. A tanács ezeket az 1848 előtti gyakorlathoz visszatérve az adásvételek jegyzőkönyvébe íratta be. Túrkevén pedig nemcsak az örökítéseket végezte ismét a tanács, az egykori - redemptusi - elővételi jogot is felélesztették. A zűrzavar megszüntetésére Varga Imre nagykun kapitány azt javasolta, hogy a telekkönyvek vezetését a községi tanácsokhoz kellene áttenni. Varga szerint ennek az a veszélye, hogy a községi hivatalokat választás alá kell bocsátani, s a választók már néhol olyan telekkönyvvezetőt választottak, akinek a telekkönyvről fogalma sincs. б A községek választott tisztviselőiről egyébként az volt Varga véleménye, hogy a jóakarat nem mindig párosul kellő szaktudással. Pethes József jász kerületi kapitány beszámolójában azt jelezte, hogy a községi számadások nincsenek rendben, sőt Jászberényben hűtlen kezelést is tapasztalt. A puszták betelepítése körül is sok volt a visszaélés. A fiókközségek nem akartak függetlenedni az anyaközségektől.

467 Az áprilisi közgyűlésen világossá vált, hogy a törvénykezési teendők ellátásáról, ha ideiglenes jelleggel is, de dönteni kell, ha nem akarják a es. kir. törvényszékek tevékenységét fenntartani. Ezért döntés született a fenyítő törvényszékek működtetéséről. A korábbi gyakorlat szerint a Jászkun Kerületben három különálló vérbíróság létesült.

468 Azt is eldöntötték, hogy a közbiztonsági őrök száma minden kerületben annyi legyen, amennyi a cs. kir. csendőrséget feleslegessé teszi. Ezért kérést intéztek a helytartótanácshoz, hogy a csendőrséget távolítsák el a kerületből. A közköltségekre ajánlott kormánysegélyt a közgyűlés visszautasította, mert ,,mint szabad néphez illik, mely alkotmányának nemcsak jótékonyságában, hanem az azzal járó terhekben is osztozni kíván", a kiadásokat a háziadóból fedezték. Az adóösszeg elosztása még a február 7-i közgyűlésen megtörtént. Ezt az egykori háziadó módjára a redemptionális összegek szerint vetették ki a községekre. Az önkormányzat átalakítása mellett a legfontosabb kérdés az április 2-ára kitűzött országgyűlés ügye volt. A vármegyéhez és a szabad királyi városokhoz hasonlóan a kerületek és egyes helységeik is a kancellárhoz küldött feliratban 466 SZML. JKK. kgy. ir. 1861. 4.köt. 386.sz. , 1861. 3.köt. 861.sz. 467 SZML. JKK. kgy. jkv. 1861. 79.sz. 468 BKML. Kf. lt. Lad. 31. Fase. 3. Cs. 7Sz. 33. /1861. 469 SZML. JKK. kgy. jkv. 1861. 102. 470 BKML.BKML. Kf. lt. Lad. 31. Fase. 3. Cs. 7. Sz. 58./1861. 172