Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

kérték, hogy az országgyűlés helyét az 1848: 4. és 5. te. értelmében Buda helyett Pestre tegyék át.

4 ' Megalakultak a központi választmányok. A választóképes személyek összeírása a kerületi tisztségviselők választásakor az 1848 :23. és 5. te. szerint már megtörtént, ezért új összeírásra nem volt szükség. Viszont a választójogúaknak is külön fel kellett iratkozniuk a tényleges követválasztók névsorába.

472 A volt es. kir. járási hivatalok iratainak átvétele vontatottan haladt. Még április végén sem készültek el egyes nyilvántartások. Központi utasításra megmaradtak a es. kir. adóhivatalok. Működésükhöz azonban az önkormányzatok megtagadtak minden segítségnyújtást. A vármegyék és a Jászkun Kerület álláspontja is az volt, hogy az önkényuralmi időszakban behozott állami adók, mivel azokat nem a magyar országgyűlés szavazta meg, törvényellenesek. Úgy döntöttek, hogy amíg az országgyűlés e kérdésben nem határoz, az adófizetést megtagadják. Az általános ellenállás hatására a pénzügyminiszter az egyenesadózással kapcsolatos ügyeket, amelyeket a megyei hatóságok és a szolgabírói hivatalok intéztek, a járási pénzügy igazgatóságokra ruházta át, nekik rendelte alá az adófelügyelőket és az adóhivatalokat. A Jászkun Kerület már a császár január 16-i leiratát követően kijelentette, hogy az adóbehajtáshoz - mivel a kivetés törvénytelen módon történt - nem nyújt segédkezet. Április 16-án a közgyűlés elrendelte, hogy minden község készítsen kimutatást azokról az összegekről, amelyeket a község adópénztárából 1849-ben Kossuth-pénzben beadtak, hogy ezeket az összegeket a község adóhátralékába beszámíthassák.

473 Ezt követően érkezett meg a helytartótanács leirata, melyben közölték, hogy az adóbeszedés jogát legfelsőbb elhatározásból a katonai erő igénybevételére is felhatalmazott cs. kir. kerületi pénzügyigazgatóságok kapták meg.

474 A kisgyűlés felháborodva vette tudomásul a közlést, s úgy határoztak, ha majd az országgyűlés megszavazza a kivetendő adóösszegeket, a kerületek is megfizetik azt. Utasították a helységeket, hogy „az adókivetési és beszedési főkönyvek, naplók és kiskönyvek, a megyei hatósággal nyílt ellenkezésbe levő idegen hatóságnak, avagy egyeseknek egyátaljában ki nem adhatók, azonban az erőszakos fellépés esetén jelen viszonyok közt, hasonló erőszakos eljárással vissza nem tarthatók."

475 Valóban országszerte történtek erőszakos adóbehajtások. Ezekről a vármegyék és az egyes helységek értesítették egymást. Különösen a közvetlen szomszédok, hiszen az adóbehajtásra kivezényelt katonaság előbb-utóbb mindenhová megérkezett. Június közepén Csongrád értesítette Félegyházát - mindkét város a szegedi cs. kir. Pénzügyi Körzeti Igazgatósághoz tartozott - arról, milyen intézkedéseket tettek viszonzásul arra, hogy a várost három hete katonaság szállta meg. 471 BKML. Kf. lt. Lad. 31. Fase. 3. Cs. 6. Sz. 19. /1861. 472 Uo. Cs. 7. Sz. 26. /1861. 473 Uo. Sz. 34/1861. 474 Uo.Sz. 47./1861. 475 UO. 476 BKML. Kf. lt.Lad. 31. Fasc. 3 Cs. 7. Sz. 67. /1861. 173