Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

A meggyőzés sikertelen volt. A kiskunok gyűlésének határozatához igazodva, a főkapitány ellen bizalmatlanságot szavaztak, s a közgyűlést a továbbiakban Balajthy Vendel, mint korelnök vezette. A bizalmatlansági indítványt Varga Imre, a nagykunok képviselője terjesztette elő. Beszédében kifejezésre juttatta, menynyire sérelmezik, hogy a Jászkun megye szervezésével a kancellár csak a kerületek közös felszólalására bízta meg a főkapitányt. Azon pedig „megbotránkoztak... hogy a szabadság hajnalán ő (Jankovich) a 11 éves szolgasági rendszer képviselője a megye kormányzójául újólag kinevezve lön, s ő nagysága annak elfogadása által azon aggodalmat költi a jászkun polgárok lelkében, mintha a lefolyt keserű 11 évek után életbe léptetett alkotmányos szabadság csak múló csalétekként adatott volna a nemzetnek."

455 Az elhangzott beszédek és a bizalmatlanság kimondását követően a jelenlévő - 1848-ban választott, jogfolytonosnak tekintett - tisztikar lemondott. Az újjászervezés alapjaként elfogadták, hogy a jövőben a tisztviselők és a szolgák létszáma az 1849. évihez igazodjon, de a külön kerületenkénti házipénztárnokságot eltörölték, s csak a hadi- és házipénztárnokságot hagyták meg. Az egyes kerületekben egy-egy számvevői hivatalt létesítettek, s mivel az eddigi katonai biztosi hivatal már nem szükséges, az egyik biztosi tisztség számvevői, a másik esküdti hivatallá változott. A Jászkun Kerület közös hivatalaira kijelölő választmány alakult, ebbe minden kerület két választmányi tagot adott. Az egyes kerületi hivatalok tisztségviselőinek kiválasztására pedig minden kerület négy fős választmányt alakított. A megválasztandó tisztségviselők fizetését - mivel a közpénztár kimerült - az állami pénztártól kívánták megelőlegezni. A kijelölő választmányok még ugyanezen a közgyűlésen beterjesztették a hivatalokra javasoltak névsorát. Minden tisztségre 3 főt jelöltek. A tisztségek az 1848-ban létezett önkormányzati szervezethez igazodtak, s a jelöltek személye is az akkor vagy korábban hivatalt viseltek közül került ki. Néhány olyan köztiszteletben álló személy is volt a jelöltek között, aki bár az elmúlt 11 év alatt tisztséget viselt, a jelenlévők szemében mégsem kompromittálódott. A tényleges választást január 28-ra tűzték ki. A közgyűlés tehát teljes mértékig az 1848. évi önkormányzat visszaállítására törekedett, s bár végül Jankovich főkapitány hivatalban maradt, vezetését csak átmeneti jelleggel fogadták el. A jelöltek elfogadása, illetve közülük a javasolt személy kiválasztása az egyes kerületek külön gyűlésein folytatódott. Az alkotmányos élet újraszervezése a vármegyékben is hasonlóan zajlott. Ezt a vármegyék között megindult élénk levelezés is igazolja. A Jászkun Kerület közgyűléséhez folyamatosan érkeztek az ország szinte minden tájáról az átiratok, amelyekben az adott vármegye az intézkedéseiről illetve az újjászervezéssel és 455 BKML. Kf. lt. Lad. 31. Fase. 3. Cs. 6. Sz. 6. /1861. 167