Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

és egy írnokkal. Elnöke a kapitány lett. A községek egy-egy képviselőt küldtek a bizottmányba, ők a községi közgyámok voltak.

443 1855-ben a március 4-én kiadott császári nyílt parancs elrendelte az országos kataszteri földfelmérést. Ezt követően ugyanezen év december 15-én az igazságügyminiszter új telekkönyvek készítéséről rendelkezett. Elkészítésük igen nehézkesen haladt. A községi munkálatok irányítására járási telekhivatalok létesültek, melyek 1859-ben kezdték meg működésüket. A kataszteri földfelmérés, az új telekkönyvezés és az úrbéri törvényszékek felállítása,

444 valamint a megkezdett tagosítások felszínre hozták a volt kiváltságos kerületek sajátos birtokszerkezetéből adódó kérdéseit. Világossá vált, hogy a Jászkunságban nem lehet a vármegyékhez hasonlóan úrbéri törvényszéket felállítani. Virág Dénes kunszentmiklósi ügyvéd ezért egy birtokrendezési bíróság létesítését javasolta a következő feladatkörrel: a) a redemptus és irredemptus, úgyszinte a zsellirek közti viszonyok szabályozása és meghatározása, b) a legelő elkülönítés, -felosztás s redemptionális forintok utáni birtokarányosítás kivitele, c) az arányosságbul folyó terheknek - például forspontozás, katonatartásnak - szabályozása s bizonyos kulcs szerinti felosztása, d) a községek birtokában lévő, de határaiktól messze eső pusztáknak függetlenítése s ebből önként folyó benépesítés, megszállás módjának meghatározása és elrendelése."

445 Javaslatait 1856. január 18-án küldte el Jankovich főkapitánynak és január 22-én már választ is kapott. A főkapitány támogatásáról biztosította az elképzelést. Hangsúlyozta, hogy az a saját nézeteivel is megegyezik, s ezért az ügyben már korábban is tett lépéseket. Az 1853. március 2-án kiadott úrbéri pátensre válaszként felhívta a figyelmet a Jászkun Kerület sajátos és bonyolult birtokviszonyaira, melynek rendezésére az úrbéri pátens nem alkalmazható, s már akkor egy külön bíróság létesítését javasolta. Többszöri sürgetésére a helytartótanács megígérte, hogy a kerület engedélyt kap egy „politikai comissio" alakítására, ami az úrbéri bíróságoknak a jászkun viszonyokhoz alkalmazott hatáskörével fog felruháztatni. Külön törvényszék vagy bizottság kinevezésére ennek ellenére nem került sor. A folyamatban lévő határtagosítások iratait és a községi birtokviszonyokra vonatkozóan hozott határozatokat a főkapitányhoz kellett szentesítés r i • 446 végett beterjeszteni. Az úrbéri kárpótlással kapcsolatos anyagi terheket is viselnie kellett a kerület lakóinak. Már 1851-ben is jelezte a főkapitány, hogy a Jászkunságban úrbéri 443 BKML. Kf. lt. Kunszentmiklósi es. kir. Kapitányság 2178/1855. 444 1855. december 25. belügy- és igazságügyminiszteri rendelet a magyarországi legfelsőbb úrbéri bíróság létesítéséről, melynek célja az úrbéri ügyek, kártalanítások lezárása volt. 445 SZML. JKK. Főkapitányi iratok 586/1856. 446 BKML. Kf. lt. kgy. jkv. 1858. 322.sz. 163