Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

kárpótlás nem fordulhat elő, az Országos Pénzügyigazgatóság azonban ezt nem vette tudomásul. 1853-ban a Jászkun Kerületre is kivetettek minden adóforint után 9 krajcár fizetési kötelezettséget úrbéri váltság fejében. Az összeget az évek során rendre be is hajtották. A Nagykun Kerület (Karcagi járás) hat községének közös gyűlése 1859. április 8-án felhívta a figyelmet a Jászkun Kerület közös vagyonára, s hogy a birtokviszonyok tisztázódjanak, külön felelősöket neveztek meg, akik az ilyen vagyonok telekkönyvezését felügyelték.

448 A községi és közbirtokossági vagyonok szétválasztása szintén ebben az időszakban került napirendre. E problémák megoldására a Virág Dénes által javasolt birtokrendezési bíróság létesítése jótékony hatással lehetett volna. Megoldásra várt a községi igazgatás végleges rendezése is. 1859-ben már a járási kapitányok is csak ettől várták szaporodó hivatali teendőik csökkenését. A kunszentmiklósi kapitány világosan megfogalmazta év végi jelentésében, hogy a szerteágazó közigazgatási teendők vagy csak a hivatalnokok számának növelésével, vagy egy új községi rendszer életbeléptetésével láthatók el. Esetleg - írta, ha az új községi rendszer életbe lép a „vegyes főnökségek teendőit oszlatván", kevesebb járási hivatal is elég lehet az igazgatáshoz.

449 A községek is szükségesnek tartották a meglévő rendszer módosítását. Egyre több helyen tértek vissza a hagyományokban gyökerező „nagyobb gyűlések" tartásához. Ezért, hogy „a minden rendszer nélküli gyűlésezési mód" megszűnjön, 1859 januárjában a főkapitány engedélyezte Halason a képviselő-testület megalakítását. A testület megalakítására és a képviseleti rendszer bevezetésére elsőként Halason és Jászberényben került volna sor. A képviselő-testület hatáskörébe tartozott volna a város közvagyonkezelését ellenőrizni, a számadásokat megvizsgálni. A halasiaknak adott engedély hatására a Kiskunság többi helységének közbirtokossági gyűlése is napirendre tűzte a kérdést. A végleges rendezés kilátásba helyezésének s az új községi törvény megszületésének reményében azonban a képviseleti rendszer bevezetését elhalasztották. A községi törvényt a császári alapelveknek megfelelően Bach dolgozta ki, és az uralkodó 1859. április 24-én hagyta jóvá. A törvény bevezette volna a virilizmus intézményét. A törvény végrehajtásához szükséges községi rendtartás kidolgozására mind az öt közigazgatási kerületben egy bizottságot hoztak létre. A bizottságok kialakult álláspontja az volt, hogy törvényt csak a magyar országgyűlés hozhat, s az elkészült tervezet csak akkor válhat törvénnyé, ha a magyar országgyűlés jóváhagyja. A községi törvény ezért - bár tartalma a sajtón keresztül ismertté vált - korszakunkban nem valósult meg. Az elkészült tervezetet félretették, mivel a császár ekkor már a magyar konzervatívokkal való megegyezés és az országgyűlés összehívása mellett döntött. 447 SZML. JKK. Főkapitányi jkv. 1853. 315.SZ. 448 BKML. Kf. It. kgy. jkv. 1859. 148.sz. 449 Sashegyi, 1981. 114.p. 164