Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

A járási kapitányságok mint bíróságok, elsőfokú bíróságként működtek. Büntető és polgári ügyekben egyaránt a szolgabírói hivatalok - kapitányságok - közreműködését vehették igénybe, amelyek zárlatok, becslések, tanúkihallgatások, nyomozások, árverések lebonyolításában kötelesek voltak segédkezni. A rendezés külön foglalkozott a szolgabírói hivatalok - járási kapitányságok - adó- és pénztár ügyekbeni feladataival. Az egyenes adók kezelését a szolgabírói hivataloknak alárendelt adóhivatal végezte, mely kimutatásait, megkereséseit a szolgabírói hivatalnak terjesztette be további intézkedésre. A községek rendezéséről csak ideiglenesen később a december 16-án kelt főkapitányi rendelet intézkedett.

440 A községi ügyeket két fő csoportra bontották. Azoknak a községi ügyeknek az intézése, - amelyek a községet, mint egészet illették - a régebbi gyakorlatnak megfelelően a tanács vagy a gazdasági gyűlés hatáskörében maradtak. A községi ügyek másik csoportját képezték azok, amelyeket a községi hivatali szervezet, mint az államigazgatás alsó végrehajtó eszköze a ráruházott hatalomból teljesített. Ilyenek voltak az adó, az államkölcsön, a közmunka, a közbátorsági és a rendőri teendők. Ezekben az ügyekben minden végrehajtási hatalom a községi főbírói hivatal kezébe került, melynek élén egyszemélyi felelősként a főbíró állt. A főkapitányi rendelkezés az ügykezelés módjáról is intézkedett. Az új rendszer életbeléptetési határidejét 1855. január l-ben szabta meg. A községek számadásáról és tulajdonának kezeléséről külön részletes ismertetőt bocsátottak ki. A korábban községi hatáskörbe tartozó ügyek közül a végrendeletek őrzését, felbontását és kihirdetését a es. kir. kapitányságokhoz tették át. A szakigazgatási ágazatokban is lényeges változások történtek, ezek szabályozásáról külön rendeletek gondoskodtak. Az árvaügy kezelése számadási kötelezettség mellett a községi gyámok kezében volt. Az 1851. évi augusztus 19-i rendelet értelmében az árvavagyont a cs. kir. adóhivatalnak, illetve ahol létesült, ott az árvabizottmánynak kellett volna átadni. A községi árvabizottmányok 1853-ban alakultak meg a járásbíróságoknak alárendelve, de alig másféléves működés után megszűntek, s helyükre 1855. augusztus 1-től a járási árvabizottmányok léptek.

442 A járási árvabizottmányok létrehozását maguk a kapitányok is sürgették, mivel a községi árvabizottmányi üléseken a kapitánynak vagy megbízottjának kellett elnökölni, s ezt egyszerűen nem győzték ellátni. Ezért javasolta 1855. februárjában a kunszentmiklósi cs. kir. járási kapitány, hogy a járás székhelyén alakuljon egy központi árvabizottmány. E hivatal tagjait jobban meg lehetne fizetni, s így a szakértelmet is megkövetelni. A javaslat alapján a Kunszentmiklósi járásban 1855. július 1-gyel létrehozták a járási árvabizottmányt, egy számvitelhez és joghoz értő taggal, egy pénztárnokkal 440 BKML. Kf. It. Félegyházi cs. kir. Kapitányság kig. IV. 2754./1854. 441 BKML. Kf. It. Félegyházi cs. kir. Kapitányság. II. 1193. /1854. polg. 442 BKML. Kf. It. Kunszentmiklósi cs. kir. Kapitányság ir. IV. 7/1855.kig. 162