Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

gáltatási ügyekre is kiterjesztett hatáskört kaptak. Ily módon a közigazgatás és a jogszolgáltatás ismét egyesült a létrejött vegyes szolgabíróságokban. A Jászkun Kerületben megalakultak a cs. kir. kapitányságok, melyek közigazgatási hivatalként működtek, de ugyanaz a kapitány egyben a cs. kir. járási kapitányság mint bíróság vezetését is ellátta. Kivételt képezett a Jászberényben korábban létesített I. osztályú bíróság, amely továbbra is önálló járásbíróságként működött. A jászberényi cs. kir. kapitányság pedig tisztán közigazgatási „szolgabíróság" maradt. A többi járási hivatal így két hatáskört kapott, ami a jászkunok számára bizonyos mértékig az egykori jász és kun kapitányságok kettős hatáskörét idézte fel. A szolgabírói hivatalok szervezése országosan személycserékkel és területi átcsoportosítással járt. A vegyes járási hivatalok szervezésére bizottság alakult. Feladata az új járások kialakítása, valamint az adóközségek megállapítása volt. A Jászkun Kerületben a korábbi 5 közigazgatási és 7 törvényszéki járás helyett 6 járásba sorolták a községeket és pusztákat.

437 Az új járásra tagolás 1854. január 6-ra készült el. Alapnak az egyes községek és pusztáik területi nagyságát és népességszámát tekintették. 1853-ban került át Heves vármegyéből a Jászapáti járásba, a Jászladány és Jászkisér között fekvő Kürt puszta. A Jászságtól területileg elkülönült jász tulajdonú kiskunsági puszták közigazgatásilag a kiskunsági járásokhoz kerültek, kivéve Kara és Kocsér pusztákat, amelyek a Jászapáti járáshoz csatoltattak. Ugyanekkor a Jászapáti járásba sorolták a Mihálytelekkel határos Mizse és Tótkér pusztákat, amelyek nem jász birtokok voltak. A Karcagi járás 51.682 fő népességű lett, ami a legkisebb Kunszentmiklósi járásnál - 18.326 fő - csaknem háromszor népesebb volt, az előbbit mégis egyben tartották, s így ismét azonos maradt a volt Nagykun Kerülettel. A kapitányok 1850 óta hangoztatott óhaja a kerületi székhely áthelyezésére szintén nem valósult meg. A szervezés időszakában 1853 áprilisában még folytak tárgyalások a járási székhely Kisújszállásra helyezéséről. A város épületet is ajánlott. Április 9-én a főkapitány az ajánlat elfogadását nyugtázta, 19-én azonban indoklás nélkül leállította az ügyet, mondván a „kapitányi hivatali helységek többé nem szükségesek, a tárgyalások megszüntetendők."

438 A volt Kiskun Kerület viszont tovább osztódott, hiszen a Kunszentmiklósi és a Félegyházi járás területéből Halas központtal kiszakították a Halasi járás területét. A járások közül a Jászberényi járásban tisztán politikai szolgabíróság, a többi ötben vegyes közigazgatási és törvényszéki járás alakult. Az új járási kapitányi hivatalok 1854. április 29-én léptek életbe. A kinevezett hivatalnokokat az állami tisztviselőkre előírt egyenruha viselésére kötelezték. A járási kapitányságok közigazgatási hatásköre lényegében a korábbi időszakihoz képest nem változott. 437 BKML. Kf. lt. Kunszentmiklósi csk kir. Kapitánysági 854.,42. 438 BKML. Kf. It. Kunszentmiklósi csk kir. Kapitánysági854,42. 439 MOKL.,1853. 91-107. 161