Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

Az új községi szervezetre a főkapitány már 1851 elején elküldte javaslatát a kerületi főispánhoz.

434 A javaslat a kerületi hatóság és járásainak határaira, a hivatali és szolgai személyzetre vonatkozott. A helytartóság által kidolgozott, a községek ideiglenes rendezésére vonatkozó utasítást a Jászkun Kerület szeptemberben kapta meg: „Utasítás a községi közügyek ideiglenes szabályozására Magyarország szabad királyi városaiban s rendezett tanáccsal bíró egyéb községeiben." címen.

435 A járási kapitányokat utasították a választók összeíratására valamint arra, hogy tegyenek javaslatot az egyes polgármesteri állások betöltésére. A javaslatok elkészültek. 1851. november 30-án azonban már arról kaptak értesítést a kerületi kapitányok, hogy „a közbejött körülmények miatt a községi rendszer életbe léptetése egy időre elmarad." A községi tisztválasztó gyűlések ennek ellenére novemberben lezajlottak, az új tisztségviselőket az ott választott jelöltek közül nevezték ki. V.l.5. A definitivum időszaka 1853. május-1860. június A Magyarországon bevezetendő végleges közigazgatási rendszer szervező rendeletét 1853. január 10-én a császár jóváhagyta, és a belügyminiszter, a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter ellenjegyzése után január 19-én közzétették. A szervező rendelet az 1850. óta érvényesülő elvet vitte tovább, amely az ország közigazgatásának széttagolását határozta el, s ezért azt a korábbi öt kerületre építette. A kerületek irányítására a volt kerületi kormányzat helytartósági osztállyá alakult. 1853. január 20-án kinevezték a helytartósági osztályok vezetőit. A Pest-Budai Közigazgatási Kerület élére a Budai Helytartósági Osztály - melybe a Jászkun Kerület tartozott - vezetésére, a korábbi kerületi főispánt, Augusz Antalt nevezték ki. Tényleges működését az osztály 1853. május elején kezdte meg. Ezután megkezdődött a megyei és a járási hatóságok átszervezése. A megyei hatóság, azaz a Jászkun Kerület hatásköre és vezetője változatlan maradt. Megnevezésében is főkapitányi rangot viselt, bár a rendelet, eltérően a korábbi „ideiglenes szervezési rendelettől", külön nem tért ki a megyefőnöki elnevezés kivételes megváltoztathatóságára. Lényeges változtatásra az alsófokú igazgatási hatóságnál, a szolgabíróságnál - a Jászkun Kerületben ezt kapitányságnak nevezték - került sor. A járási közigazgatási hivatalok nemcsak politikai közigazgatási ügyekre, hanem igazságszol434 SZML. JKK. Főkapitányi jkv. 3496/1851. 435 CsML. Szeged, Csanád megye cs.kir. Megyehatóságának iratai 5729/1851. , Labádi, 1989. 436 SZML. JKK. Főkapitányi jkv. 8351/1851. 160