Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

felkelésben „kompromittált" személyek semminemű közszolgálati hivatalt nem tölthettek be. A Jászkun Kerület egész tisztikarát 1850. január 21-én egyszerre nevezte ki a pesti polgári kerület főbiztosa, Szentiványi Vince.

405 Az „ideiglenes közigazgatási rendezet" a hatásköröket csak körvonalaikban szabta meg. A rendszer egyik fő szempontja a közigazgatás és a jogszolgáltatás elválasztása volt. A közigazgatási tisztségviselők legfőbb feladata lett a törvények közzététele és végrehajtása, ideértve a minisztériumok utasításait, valamint adott területükön a közrend és biztonság fenntartását. Feladatul kapták, hogy a lakosságot meggyőzzék a császári kormány jóakaratáról és segítsék a pártütők leleplezését. Az „ideiglenes közigazgatási rendezet" előírta, hogy a hivatalos eljárásoknál császári sassal és a hivatalt megjelölő körirattal ellátott pecsétek használandók. A Jászkun Kerület és az öt közigazgatási járás hivatalai ezért nem használhatták tovább korábbi címereikkel ellátott pecsétjeiket. A kiváltságokra utaló jelképek, a kiváltságokkal együtt áldozatul estek a központi igazgatás és hatalom egységesítő törekvéseinek. Az új közigazgatási rendet az 1850. február 4-i Jászkun kerületi közgyűlésen tudatták a községek meghívott főbíróival és jegyzőivel. A meghívottaknak ekkor a községek pecsétjeit is magukkal kellett vinniök, hogy a Jászkun Kerület levéltárába helyezzék.

406 A Jászkun Kerület egyes helységeinek helyi igazgatási rendszere ebben a szakaszban formailag változatlan maradt. A kiváltságos mezővárosi rangot azonban elveszítették a helységek, valamennyi település községgé fokozódott le. Az elöljáróságok, azaz a tanácsok bírói hatásköre megmaradt, de a továbbiakban innen nem a kapitányhoz, hanem a kerületi (megyei) törvényszéki elnökhöz, Kenéz Mihályhoz fellebbezhettek. A községek vezetésében szintén történtek személyi változások. A főkapitány még februárban felülvizsgáltatta a járási kapitányokkal a községi elöljáróságok személyi összetételét. Jelenteniük kellett, vannak-e a községi elöljárók között olyanok, akik „akár képesség, akár főleg a jó érzelem hiánya miatt nem bírnak azon kellékekkel, mik a község elöljáróinál megkívántatnak". ° Egyben a meg nem felelt személyek elmozdítására és a helyettük kinevezendőkre is javaslatot kért. Az utasítás nyomán a községekben is végbementek a személycserék. A kapitány által javasolt új tisztviselőkről a két tanácsi testület is véleményt adhatott, de a testületek tagjaitól legtöbb szavazatot kapott egyének és a kapitány által külön is támogatott nevek közül a legmegfelelőbbnek tartott személyt a főkapitány nevezte ki. 405 BKML. Kf. It. Kiskun Kapitányság ir. , 55./1867.kig. 406 BKML. Kf. lt. Prot. Pol. 25. , 428.p. /1851. febr. 1. 407 Illyés, 1976. 85.1. 408 BKML. Kf. lt. Kunszentmiklósi es. kir. Kapitányság levelező könyve 1850. március 16. 152