Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

1850 márciusában már valamennyi helységben az újonnan megerősített ezek között korábbi tisztségviselők is voltak - tisztikar állt a község élén. Az „ideiglenes közigazgatási rendezet" 32. § -a Magyarország végleges közigazgatási rendje előkészítése érdekében elrendelte és a vezető tisztségviselők kötelességévé tette, hogy hivatali területükről földrajzi, gazdasági és a népességre vonatkozó statisztikai adatgyűjtést végezzenek. Ennek szellemében, valamint az új adónemek kivetésének és behajtásának végrehajtását elősegítendő, az első intézkedések közé tartozott az az áprilisi utasítás, melyben Jankovich főkapitány valamennyi helységet utasította a házak megszámozására, az utcák elnevezésére és a névtáblák felszerelésére. BKML. Kf. lt. Félegyházi es. kir. Kapitányság szám nélkül: 1850. ápr. 13., 1165. fők. sz. Az ideiglenes földadó bevezetéséhez, az előmunkálatok megtételére minden községben 6 tagú választmányt alakítottak a tanács és a külsőtanács véleményének meghallgatásával. A választmány vezetőjének személyére a főkapitányhoz kellett javaslatot adni, s csak az általa elfogadott 3 személy közül választhatott a községi bizottmány.

409 Az 1850. március 4-i rendelettel bevezetett új földadó azt jelentette, hogy adót vetettek a föld termésére és az épületek haszonélvezetére. A végrehajtáshoz elsődlegesen tehát új földkatasztereket kellett készíteni, amelyekhez az említett bizottság végezte a szükséges felmérési munkákat. Májusban megkezdődött a bevezetendő fogyasztási és használati adó végrehajtására tett adatgyűjtés.

4

'

0 A kerületek lakóit mindkét új adónem fokozottan sújtotta, hiszen újabb csapást jelentett a korábbi kiváltságaik maradványaira. Fogyasztási adó a Jászkun Kerületben soha nem létezett. Használati adót is csupán a birtoktalan lakosok fizettek pálinkafőző kazánjaik után, egy kazántól 2 Ft-ot. A pénz a birtokos lakosság pénztárába folyt. Megjegyzendő, hogy birtoktalan lakos pálinkafőzése gyakorlatilag alig fordult elő. Létezett még egyfajta használati adónak nevezhető adónem, amelyet nem egyénekre, hanem a községekre vetettek ki. Ezt a királyi kisebb haszonvételek után a községek pénztáraiból a hadiadó-összeírás elvei szerint fizették. Fedezetül a haszonvételekből bevett bérleti és jótállási összegek használatára kivetett rendes adó mennyisége szolgált. Ez az adóösszeírás természete szerint hol kisebb, hol nagyobb százalék volt, de 5%-nál mindig kevesebb. Az új fogyasztási adónál, amint arról a miniszteri biztos leirata a kapitányokat tájékoztatta, a szeszesitalmérés, a húsvágás, a vásár- és a piachasználat ezek korábban királyi kisebb haszonvételek voltak - után a községeknek, mint e jogok birtokosának a bérlők által fizetett bérleti összeget mind fogyasztási adónak kellett volna tekinteni. Maga a főkapitány is felháborodással válaszolt a tervezetre, hiszen a királyi szabadalmi adományokat, amelyeket eredetileg a Jászkun Kerület polgárai kaptak, 409 UO. 410 BKML. Kf. lt. Kunszentmiklósi cs. kir. Kapitányság levelező könyve, 1850. május 6. 153