Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

választását azonban kivette a községek kezéből, helyettük a járási kapitányoknak adott kinevezési jogot. A kapitány a helyi tanács jelenlétében, a főbíró véleményének meghallgatása után a régebben szokásban volt számban nevezte ki a külsőtanács tagjait. 98 A még üresen álló kerületi (járási) hivatali állásokra a korábbi hivatalnokok közül Kenéz a rang szerint következőket léptette elő. Nagykun kapitány a korábbi ülnök, Várady István, kiskun kapitány pedig a volt kiskun kerületi ülnök, Péter Antal lett. A Felső-Kiskunságba ülnökül Szabó Lászlót nevezte ki. Nem volt betöltve a Jászkun Kerület (megyei) főjegyzői tisztsége, de ennek betöltését Kenéz nem tekintette sürgősnek. Fontosabbnak tartotta a főnöki hivatal megszervezését egy titkár, egy fogalmazó és egy díjnok alkalmazásával.

399 Az egyes kerületek (járások) irányításában október elejére lezajlottak a legfontosabb személyi változások. Csupán a Felső-Kiskunságban merültek fel gondok, mivel Balogh Lajos katonai biztos megbetegedett, s kérte, mentsék fel hivatala alól. A volt felsőkiskunsági tisztviselők közül Tóth Pál ülnököt és Virág Dénes esküdtet, mint a forradalomban „kompromittálódott" személyeket nem alkalmazták, Már Benedek perceptor és Tóth Károly jegyző pedig a kerületek központjában kapott megbízatást. Ezért Kenéz Mihály már 1849-ben felvetette, hogy a kiskun felső helyekre „egy kerületi biztost, vagy az itteni szólás szerént, egy kerületi kapitányt, egy segéddel együtt kellene kinevezni."

400 November 25-én meghalt Várady István, a Nagykun Kerület kapitánya. Helyére a kapitányi hivatal vezetésével Ujj Mihály esküdt kapott megbízást. A jászkun főkapitányi tiszt betöltésére Szentiványi Jankovich György Pest megyei másodalispánt javasolta. Haynau 1849. december 20-án Jankovich Györgyöt kinevezte a Jászkun Kerület főkapitányává. A Bach belügyminiszter nevéhez fűződő új közigazgatási rendszer egyik legfőbb jellemzője a korábbi testületi ügyintézési elv megszüntetése, az egyszemélyi irányítás és felelősség bevezetése volt. Megszűntek a megyei választmányok. A közigazgatási hatóságok alsó foka a járás lett. A Bach-rendszerben a Jász, a Nagykun és a Kiskun Kerület hármas egysége sem maradhatott meg változatlanul. Az egyes kerületek területi széttagoltsága megnehezítette a gyors és egységes közigazgatási intézkedéseket. Már 1849 júniusában is felvetődött a kerületek egymástóli elválásának gondolata. Akkor néhány település kivételével az együttmaradás mellett döntöttek.

402 A Jászkun Kerület egysége a Geringer utasítására kialakított területi beosztásig változatlan maradt. Az egyes kerületek azonban 1850. január 21-től már nem léteztek, helyettük és belőlük 5 járás alakult. 398 BKML. Kf. lt. Lad. 31. Fase. 2. F. 3. Sz. 1. /1850. 399 SZML. JKK. lt. Főnöki iratok, 124./1849. 400 SZML. JKK. Főnöki iratok, 340./1849. 401 SZML. JKK. Főnöki iratok, 340./1849 402 BKML. Kf. lt. kgy. jkv. 1., 139.p., Kh. lt. Prot. Pol. 46. , 228.p. /1849. 150