Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

V. A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA A SZABADSÁGHARCTÓL A KIEGYEZÉSIG V. 1. JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSA 1848-1860 V. 1. 1. Az állami irányítás változásai, fő vonásai A szabadságharc kitörése után, a hadban álló ország kormányzati feladatait a Honvédelmi Bizottmány vette át Kossuth Lajos elnökletével. 1849. április 14-én a Függetlenségi Nyilatkozatban kimondták a Habsburgház trónfosztását, ezzel Magyarországon lényegében a parlamentáris köztársasági kormányforma lépett életbe. A Függetlenségi Nyilatkozat után a kormány köztársasági irányára figyelemmel az ország államformáját parlamentáris köztársaságnak tekinthetjük, bár ezt tételesen sem a Függetlenségi Nyilatkozat, sem a nemzetgyűlés nem nyilvánította ki.

379 Ausztria válasza a magyarországi változásokra részben katonai, részben alkotmányjogi vonalon történt. Katonailag már 1848 szeptemberében megindult a támadás az ország ellen. A császári csapatok főparancsnoka Windisch-Grätz herceg tábornagy az általa megszállt területeken teljhatalmat kapott. Első intézkedései a törvényhatóságok irányításának megváltoztatását célozták. A törvényhatóságok élére királyi biztosokat nevezett ki, akiknek a fő feladata a „forradalmi elemek" eltávolítása lett. Alkotmányjogilag az 1849. március 4-i olmützi alkotmány megszüntette Magyarország önállóságát, és az osztrák birodalom tartományának nyilvánította. Magyarországon hadiállapot volt, ezért a közigazgatási hatóságok működését a hadi helyzethez igazodó ideiglenesség jellemezte. A szabadságharc leverése után a birodalmi politikában az uralkodói abszolutizmus eszméje győzött, melyet Ferenc József 1851. december 31-i „szilveszteri" pátensében a birodalom kormányzati alapelvévé nyilvánított. Ezzel a Magyarországon be sem vezetett olmützi alkotmányt is eltörölte, s az osztrák császárságot - benne Magyarországgal mint tartománnyal - abszolút monarchiává alakította át. A bevezetett neoabszolutizmus alapvető célja a polgári átalakulás segítése volt. Módszere a kapitalista termelési viszonyok kibontakoztatása anélkül, hogy a megteremtendő polgárság politikai jogokat élvezhetne. Az államszervezet működésében Magyarország számára a katonai igazgatás, 379 Csizmadia - Kovács - Asztalos, 1986. 289-290. , Kosáry, 1991. 367. 143