Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

majd a Bach-féle közigazgatási reformok bevezetése a létező rendszerek alapvető változását eredményezte. A katonai kormányzat feladata 1849 júliusától a magyar intézmények felszámolása s az új állami berendezkedés előkészítése.

380 A császári hadak fővezére ekkor már Julius Jacob Haynau, mellette a polgári ügyek vezetésére Alexander Bach osztrák belügyminiszter javaslatára Karl Geringer belügyminiszteri tanácsost nevezték ki. Bach birodalmi belügyminiszter reformjainak lényege a közigazgatás és jogszolgáltatás teljes szétválasztása volt. A katonai és a polgári igazgatás kettőssége 1850-ben szűnt meg. A közigazgatás központi irányítását a Geringer által vezetett budai helytartóság végezte. 1851-ben Geringert leváltották, s a helytartóság élére Albrecht főherceg került, aki hamarosan megkapta a Magyarország katonai és polgári főkormányzója címet. A „szilveszteri pátens" mellett kiadott kormányzati „alapelvek" a birodalmi államszervezet centralizálása jegyében születettek. Az igazgatás és a jogszolgáltatás egyesítésének követelményén túl a birodalom minden tartományában be akarták vezetni az osztrák büntető és polgári törvénykönyvet. Az új törvénykezési kódexek bevezetése 1852-ben és 1853-ban megtörtént. Bach tervezete azért csak átmenetileg valósult meg 1851. január és 1853. májusa között, mert már a császári „alapelvek" ellentmondtak elképzeléseinek. Az ideiglenesen bevezetett reformok időszaka alatt - amely a „Bach-korszak" néven vált ismeretessé - számos, témánk szempontjából alapvető intézkedés született. Megtörtént a katonai és a polgári kormányzat szétválasztása. A közigazgatás dekoncentrálása jegyében az országot 5 kerületre osztották. A kerületek felállítása a megyei autonómiák eltörlését jelentette. Megszervezték az állami erőszakszervezeteket; a csendőrséget, a rendőrhatóságot, és a titkosszolgálatot. A reform alapelveinek megfelelően, megtörtént a tisztán közigazgatási és tisztán jogszolgáltatási feladattal létesített hatóságok intézményhálózatának kiépítése. A véglegesnek szánt közigazgatási szervező rendeletet 1853. január 19-én a belügyminiszter, az igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter írta alá és tette közzé.

382 Ez az „alapelveknek" megfelelő rendelkezés az ország közigazgatását irányító helytartóságot széttagolta. Az 5 kerület mindegyikébe egy-egy helytartósági osztályt szervezett, megnövelve ezzel a kerületek közigazgatási önállóságát. A helytartósági osztályok 1853. május l-jével kezdték meg működésüket. Első feladataik egyike volt a megyei és járási hatóságok átszervezése. Járási szinten ismét egyesítették a közigazgatást és a jogszolgáltatást. A provizórium időszakában létrejött II. osztályú járásbíróságok megszűntek és beolvadtak a vegyes 380 A Minisztertanács előterjesztésére Ferenc József 1849. június 4-én határozta meg a magyarországi katonai kormányzat feladatát. Június végén közzétették az olmützi alkotmányhoz kapcsolódó, a végrehajtó hatalom helyi szerveire vonatkozó alapelveket. Haynau július 15-én feloszlatta az ideiglenes polgári közigazgatást. Szita, 1991. 101. 381 Sashegyi, 1981. 382 MOKL. , 1850-50. , 1852-59. 144