Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)
feladatot egy központi választmány hatáskörébe utalták amelynek tagja volt: Pethes Mihály jász kapitány, Eördögh András pénztárnok, Muhoray János tiszti ügyész, Horváth Pál táblabíró, Varga Imre főjegyző, és Hegedűs Zsigmond aljegyző. A bizottmány elnevezése még saját jegyzőkönyvében sem egységes. Egyaránt nevezik magukat központi bizottmánynak és központi választmánynak. A helyes megnevezés a bizottmány, hiszen tagjait nem választották, őket a főkapitány nevezte ki. 370 Augusztus folyamán e bizottmány még kizárólag a honvédelem és a toborzás kérdéseivel foglalkozott, októberben azonban már, igaz csak csekély számban, haszonbérleti ügyeket is véleményezett. II. A honvédelmen kívüli gazdasági, politikai ügyek: Ide sorolhatók a községektől érkezett lakosi kérelmek, panaszok, fellebbezések, melyekben a közgyűlés állásfogalása eljárási szabályt esetleg szabályrendeletet helyettesített. Ezeknek az ügyeknek a megvizsgálását, döntésre előkészítését alkalmi bizottságok végezték. Már júliusban felbukkantak azok a problémák melyek a közszabadság kerületbeli értelmezéséből fakadtak. Nevezetesen abból, hogy a jogkiterjesztés határai a redemptusokig terjedtek, s egyetlen olyan községi határozat sem született, amely az áprilisi törvényeket úgy értelmezte volna, hogy a privilégium sáncai mögé az irredemptusok is beléphetnek. Változatlan maradt a királyi kishaszonvételek gyakorlásának redemptusokra korlátozása, a haszonvételek árverési rendszere, sőt a privilégiumtól független közjogok érvényességi területén sem történtek változások. A kerületi közgyűlés nem ösztönzött az új törvények alkalmazására. Döntéseiben jóváhagyta az ősiség tovább éltetését, a zsidók árverésből történő kizárását, s csak novemberben foglalt állást az irredemptusok fűbér és szőlőtaksájával kapcsolatban. Határozatait a kiváltságok védelme és a belső béke fenntartása azonos súllyal motiválta. A tanács és a képviselő-testület A helyi forradalmi szervek, az úgynevezett közcsendi bizottmányok fokozatosan, még májusban megszűntek. 371 Feladataikat a tanácsok, és nagyobb részben a képviselő-testületek vették át. Az egyes községekben megalakult két testület működési területe alig különböztethető meg. Üléseiket is legtöbbször együtt tartották, külön jegyzőkönyvet csak egy-két helységben vezettek. A törvény alárendelte a tanácsot a képviselőtestületnek, de, mert a tanácsnokok számára ez óriási tekintélyvesztéssel járt volna, a gyakorlatban óvakodtak a függő viszony érzékeltetésétől. Mindkét testület elnöke a főbíró volt. Az 1848:23. tc.e leírásainak megfele369 Herendi, 1901. 50. 1. 370 SZML. JKK. Bizottmányi iratok 1872/1848. 371 SZML. Jászberény Tan. jkv. 635. jkv. sz. 138