Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

a főbíró átvette a helység pecsétjét és a levéltár kulcsát, az egyes tisztségviselők pedig a hivatalukhoz kapcsolódó iratokat, illetve pénztárakat. A tanács választása után minden községben listák alapján, titkos szavazással választották meg a képviselő-testület tagjait és a 4 kerületi közgyűlési képviselőt. A választás alá nem utalt tisztviselőket és a szegődményes alkalmazottakat a tanács nevezte ki. A községi tisztújítások eredményeként a helyi közigazgatás irányítói továbbra is a redemptusok és redemptus-nemesek közül kerültek ki. A képviselő-testületekről ugyanezt állapíthatjuk meg. A változások azonos társadalmi rétegen belüli személyi változások voltak, csekély elmozdulás történt az iparosok javára. Meg kell jegyezni, hogy a helyi vezetésbe bekerült iparosok valamennyien földtulajdonnal is rendelkeztek, s ha nem is érte el meglévő földtulajdon mennyiségük a redemptusi kategória alsó határát, őseik többnyire redemptusok voltak. S amint ezt már az összeírásokkal kapcsolatban kifejtettük, a „jászkun polgár" helyi értelmezése szerint csak a redemptusok és azok leszármazottjai számíthattak e címre, ami a kerületeken belül a márciusi forradalom után is változatlanul a társadalmi ranglétra legfelső fokait jelentette. Ezt az 1848:25. te. a redemptióból eredő jogviszonyok változatlanul hagyásával a jászkunok szemében meg is erősítette. A községi tisztújítások eredményeit összevetve az ezt megelőzővel, a májusi választások után: nemesek hasonló számmal kerültek a vezetésbe, felsőbb iskolai végzettségűek, többnyire jogvégzettek 21-gyei kevesebben, iparosok 11-gyei többen, paraszt-polgárok, azaz redemptus gazdák szintén 15-tel többen. A legnagyobb változás a községi jegyzők körében történt. A 25 község öszszesen 60 jegyzőjéből csak 13 korábbi jegyzőt tartottak meg, 47 fő helyére újat választottak. A helyi képviselő-testületek megalakulását követte a Jászkun Kerület új összetételű közgyűlésének megalakulása. A közgyűlés a korábbiakhoz hasonlóan a kerületi tisztviselőkből és a községek főbíróiból és főjegyzőiből állt, de kibővült a helységekből választással bejuttatott megyebizottsági tagokkal, azaz kerületi közgyűlési képviselőkkel. Minden közgyűlési tag egy szavazattal rendelkezett. Az új Jászkun kerületi közgyűlésben a képviselők közül: 52 nemes, 22 diplomás, 1 iparos és 65 gazdaember volt. Az új testület működése, mivel meghatározó szerepe volt a kerület belső életének irányításában, békés időben hatalmas változásokat eredményezhetett volna. Hiszen míg régebben a közgyűlésben a 25 község, községenként bírt 1 szavazattal a népes magisztrátus pedig fejenként, az elöljárósághoz tartozók bármikor leszavazhatták a kerület helységeit. E tényt kihasználva akadályozhatták meg a konzervatív tisztségviselők a nádori főkapitány és a nádor támogatásával, a helységek nekik nem tetsző tövekvéseit. A legtöbb és legjelentősebb társadalmi konfliktust éppen ezért a közgyűlés összetétele és szavazási rendje váltotta ki. 356 Herendi, 1901. 22. 1. 125