Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

IV.2.2. A kerületi tisztújítás és a követválasztás A helyi társadalomvezetés megújítását követte a Jászkun Kerület, a Kiskun, a Nagykun és a Jász Kerület elöljáróságának megválasztása. Tekintettel arra, hogy július 2-ára összehívták az országgyűlést, a követválasztást is sürgősen be kellett iktatni. Az idő rövidsége miatt a kerületi tisztújításokat minden helységben június 18-19-én tartották. A követválasztásokat Halason, Félegyházán és Jászberényben június 18-ára, a szabadszállási és árokszállási kerületben június 15-re, a túrkevei választókerületben június 14-re, a karcagi választókerületben június 17-re tűzték ki. A kerületi tisztújítást és az országgyűlési választásokat az 1848:5. te. előírásai szerint tartották. Tekintettel arra, hogy a törvény a választói képesség feltételének meghatározásakor szélesebb társadalmi rétegekre terjesztette ki a választói jogot az 1848:23. tc.-ben meghatározottnál, községenként külön, a törvény előírásainak megfelelő választói névjegyzéket készítettek. Az ingatlan birtok minimuma 2 hold föld és 1 ház, vagy 1 hold szőlő és 1 ház volt. A 2 hold földdel rendelkező molnárt, aki a malomházban lakott, már az iparosok közé vették fel. A lelkészeket az értelmiség rovatba írták be, de feltüntették földtulajdonukat is. A választójogot kapott személyek közé ez esetben is minimális mennyiségben kerültek irredemptusok, illetve betelepedett értelmiségiek és vállalkozóknak tekinthető bérlők, kereskedők, tőzsérek. Félegyházán pl. az egyetlen választójogot kapott földnélküli kereskedő Kirilovics Simon, megtelepedett görög származású kereskedő volt. Az 1848:5. te. alapján megtartott választások közül a kerületi tisztválasztásokat kísérte nagyobb érdeklődés. Ennek a tisztújításnak a redemptióig visszanyúló hagyománya volt, a lebonyolítás módszere az eltelt évszázad alatt alig változott, csupán a szavazók száma volt hol több, hol kevesebb. De a választójogúak összeírására, s a tényleges szavazás olyan előkészítésére, hogy azon több száz szavazó is részt vehessen, és kerületi elöljáróit titkos szavazással választhassa meg, a jászkunok történetében először került sor. A fennmaradt hiányos jegyzékekből valójában három mezőváros: Kisújszállás, Félegyháza és Jászapáti választási névjegyzékei alkalmasak elemzésre. 126