Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

Félegyházán a városi hivatalokra kijelöltek közül tizenkét személy, köztük a volt főbíró is visszautasította a jelölést. A választás megtörténte után is akadt probléma. Az előző tisztikarból csupán a főbíró, a főjegyző és egy tanácsnok kapott bizalmat, de ők is azonnal lemondtak. Ezt követően az egész újonnan megválasztott testület leköszönt és megtagadta a hivatali eskü letételét. A megválasztottak nevét ennek ellenére kitették a tanácsháza kapujára, és azért, hogy a város elöljáróság nélkül ne maradjon a bíró ideiglenesen a képviselőválasztásig hivatalban maradt. Az esküt azonban az ideiglenesnek tekintett bíró sem tette le. Félegyházán ezért csak június 10-én, a képviselő-testület erélyes fellépésére alakult meg a tanács, élén a korábbi főbíróval, Szabó Jánossal/

53 A félegyházihoz hasonló helyzet alakult ki Kiskunhalason. Itt hat tanácsnok mondta vissza a tisztséget, ezért csak június 2-án alakult meg a teljes testület. A Jászságban és a Nagykunságban zökkenőmentesen történt a testületek felváltása. Jászberényben körülbelül 600 választó jelent meg.

354 A tisztújítás két napig tartott. Madarason bár ismerjük igen részletes választási utasításaikat, a választók számát egyáltalán nem jegyezték fel. Egyedi szavazási szisztémájuk miatt még a leadott szavazatok számából sem következtethetünk az összeírtak menynyiségére. Madaras az egyetlen kerületbeli helység, ahol büntették azt, aki a választói jogát ok nélkül nem gyakorolta. A kilátásba helyezett bírság 2 Pft volt. Minden választónak külön szavazócédulára kellett feljegyezni az általa választani óhajtott 12 tanácsos nevét. Ezeket az összehajtogatott papirosokat a kijelölt választmányi tagok összeszedték, s az ilyen módon legtöbb szavazatot nyert három főből választották titkos szavazással a főbírót. Azt még a választás előtt elhatározták, hogy a tanácsnoksághoz legalább 150 szavazat, a bíró és a jegyző megválasztásához pedig általános szótöbbség kell. Jegyzőnek csak okleveles ügyvédet lehetett választani. A május 21-én megtartott tényleges választáson 36 személy kapta meg a tanácsnoksághoz szükséges szavazat mennyiséget. Közülük titkos szavazással választották ki a szükséges tizenkét személyt és a főbírót. A községi tisztújítások az előzőekben részletezett kivételektől eltekintve az előírásokhoz igazodva, rendzavarás nélkül bonyolódtak le. A választások levezetője minden községben a központi bizottmány elnöke volt; az összeírok, a szavazatszedők és a számlálók a bizottmány tagjai közül kerültek ki. A szavazás megkezdése előtt a még hivatalban lévő főbíró maga és a tanács nevében lemondott, a város pecsétjét és a levéltár kulcsát átadta a választási elnöknek. A választás idejére sem maradhatott a település elöljáróság nélkül, ezért a választási elnök egy kapitányból, tiszti ügyészből és jegyzőből álló vezetői testületet jelölt ki. A szavazatok összeszámlálása után, az új testület tagjai ünnepélyesen esküt tettek, 353 BKML. Kf. lt. Prot. 25. p. 132. 354 A választók számára a leadott szavazatok számából következtetünk, de pontosan nem állapítható meg. 355 SZML. Madaras község tan. jkv. 61-74. I. 124