Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

I V.l.2. A szervezeti átalakulás kezdetei A szervezeti változások első lépéseként Pest vármegye példáját követve megalakultak az úgynevezett „csend- és rendre ügyelő választmányok" s mint forradalmi igazgatási szervek megkezdték a polgárőrségek szervezését. Az alakulási időpontok éppen a szervezetek alakításának önkéntességéből következően eltérőek. Kunszentmiklóson már március 21-én, Félegyházán március 26-án, Szabadszálláson április 4-én, Halason április 9-én alakult meg. Legtöbb helységben csak az alkapitány ilyen értelmű felhívása után hívták életre. A testületek a nép bizalmából választott polgárokból alakultak. Közéjük sok helyen a hivatalban lévő tanácsnokokból is választottak tagokat. Feladatuk a rend és a csend fenntartása, s a nemzetőrség szervezése, az ezzel kapcsolatos összeírások elkészítése volt.

341 Ahol e választmányok népgyűlésben alakultak meg, ott a megalakításukat az alkapitány vagy az őt helyettesítő kerületi kiküldött is befolyásolhatta. A Jászkun Kerület szabályai szerint ugyanis a népgyűlés elnöke mindenkor az alkapitány volt. A forradalom hatása az utcán és a helyi igazgatást irányító tanácsokban is érzékelhető volt. Az összehívandó Jászkun kerületi közgyűlésre küldött követek utasítása a már ismertetett követelmények tolmácsolására és az azokkal kapcsolatos intézkedések megtételére szólított fel. Közben az országgyűlés március 21én elfogadta a Jászkun Kerületre vonatkozó 1848:25.tc-et, ami ideiglenesen, amíg a törvényhozók a kerület belső igazgatási szerkezetének átalakításáról részletesen nem intézkednek - a választásoktól eltekintve -, változatlanul hagyta a közigazgatást és biztosította a redemptióból eredő magánjogi viszonyok fenntartását. A törvénycikk ismeretében hívták össze a kerületek közgyűlését, melyet április 4-én Jászberényben - tekintettel a megjelentek nagy számára -, a szabad ég alatt tartottak. A közgyűlésen a korábbi szabályoktól eltérően nem csupán a tisztikar, a helységek főbírói és főjegyzői, hanem a helységek népgyűléseiben választott küldöttei is megjelentek. Sőt, a nyilvánosság elvének megfelelően nagyszámú közönség is figyelemmel kísérte a tanácskozást. Szluha főkapitány érzékelve a személye iránti ellenszenvet április 2-án lemondott. Lemondását István nádor elfogadta. A nyilvános közgyűlésen már Kálmán Sándor alkapitány, a reformerők egyik vezető egyénisége elnökölt. A történtek ellenére az első napirendi pont a nádori főkapitány elmozdításának követelése és a két országgyűlési követ visszahívása volt. A visszahívást kimondó határozat után azonnal megválasztották az új országgyűlési követeket: llléssy János nagykun kapitány és Balajthy Vendel nádori táblabíró személyé340 Pest vármegye közbátorságra ügyelő választmánya 1848. március 21-én a közgyűlés által választott 47 tagból alakult meg. Fejezetek Pest megye történetéből, 1990. 265. 1. 341 Jászkiséren április 20-án alakult meg, Jászberényben március 23-án. 120