Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)
ben/ " A megválasztott követek utasítást nem kaptak, de az országgyűlésen világossá kellett tenniük, hogy az előző követek véleményét és állásfoglalásait a kerületek nem vallják magukénak. 343 A kerületek új főkapitányává a belügyminiszter Szentkirályi Móricot 344 nevezte ki, akit május 2-án beiktattak hivatalába. Kinevezését a jászkunok megelégedéssel fogadták. Jászkun Kerület irányításának eszmei és jogi háttere megváltozott. Ezzel párhuzamosan a helységek önkormányzataiban is változások történtek. Az átalakulás következményeit a hivatalban levő tanácsok, amint azt a már ismertetett márciusi intézkedéseik is tükrözik, vegyes érzelmekkel fogadták. Kezdetben még több helységben úgy gondolták, hogy a novemberben esedékes tisztújításig hivatalban maradnak. Az események felgyorsulása ,,a mind inkább fejledező szabadsági mozgalmak" azonban kiváltották a testületek lemondását. Félegyházán 345 április 29-én köszönt le a tanács, és kérte, hogy „haladék nélkül" választások tartassanak, de a kerület utasítására az új választásig ellátták a hivatali teendőket. A községi tisztújítások az 1848:23. te. előírásai szerint történtek. Májusban a kerületek minden helységében a helyi önkormányzat megújítása került a figyelem középpontjába. IV.2. Népképviselet a jászkun közigazgatásban Az egyes helységekből kiinduló kezdeményezés és a központi akarat szerencsés találkozásának eredményeként megkezdett választási előkészületek menetrendjét a belügyminiszter április 20-án megküldött utasításai szabták meg. Az utasítás az 1848:23. te. foganatosítását rendelte el. „íme a törvény - írta amely után a városi lakosok régóta esengtenek, az most már kezükben van/ A helységenként összehívott tanácsok és választott polgárok közös gyűléseiben megalakultak a választásokat lebonyolító központi bizottmányok, egyes helységekben - ilyen volt Jászberény is - a belső- és a külsőtanács közös gyűlésében határoztak a megalakításáról. Megválasztották a választási elnököket és az összeíró küldöttségeket. A központi bizottmányok irányították később az országgyűlési követek és a kerületi tisztviselők választásának lebonyolítását is. 342 Balajthy Vendel a szabadságharc idején kiskun kapitány, 1865-től 1867-ben bekövetkezett haláláig jászkun főkapitány volt. Ő volt a Jászkun Kerület egyetlen „kebelbéli" főkapitánya. 343 SZML. Jászkun Ker. ir. 1848. 723. sz. Közli Herendi 1901. 17. 1. 344 Szentkirályi ezt megelőzően Pest vármegye első alispánja és országgyűlési követe volt. Az országgyűlésben Lónyai Menyhérttel , Széchenyi Istvánnal, Pázmándi Dénessel együtt a hivatalosan meg nem alakult középpárthoz tartozott. 345 BKML. Kf lt. Prot. 25. p. 95.; V. 101. В. L 15 С 1 F 14 Sz 34. 346 SZML. Jászberény lt. Hivatalos Tudósítások 56 fiók 2. es. 14 1/2. sz. 121
