Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)
A törvényhatóságok - a vármegyék, a szabad kerületek, szabad királyi városok - épségben tartása nem jelentett változatlanságot. Az 1848-ban megalkotott államszervezet egyik jellemzője éppen a helyi közigazgatási egységek jellegének megváltoztatása, önkormányzatokká alakítása volt. A nemesi vármegye összeomlott, a 16. te. átalakította a vármegyék törvényhatóságát és megkísérelte a közszabadság összehangolását a megyei szervezettel. Megszűnt a vármegye feudális jellege s a továbbiakban elvileg népképviseleti alapon igazgatták, de a gyakorlatban ez csak igen korlátozottan érvényesült. A törvény által a megyebizottmányokra ruházott hatalmat választott bizottmányi tagok gyakorolhatták, akiknek választásába a községek is befolytak. A tisztújítások tilalmáról külön törvény 32 " rendelkezett. A vármegyéket többnyire továbbra is a nemesek kormányozták, de elveszítették a jobbágyigazgatási hatásköröket. A megüresedő vármegyei tisztségek betöltését a főispánra illetve az e kérdésben egyetértési joggal felruházott megyebizottmányra bízták. Igen lényeges változást jelentett, hogy az országgyűlés népképviseleti alapra helyezése megszűntette a vármegye követküldési jogát. Nem szűnt meg viszont a megyei ellenállás a ,,vis inertiae" feudális módszere. Azzal, hogy az 1848:16. te. az állandó bizottmányokra ruházta mindazokat a jogokat, melyek korábban a törvények és az alkotmány szerint a vármegyei közgyűléseket megillették s ugyanezen jogokat az 1848:23. te.-ben a szabad királyi városoknak is megadta; megtartotta, s a szabad királyi városokra is kiterjesztette azt a lehetőséget, hogy az általuk törvénytelennek tartott kormányrendeleteket végrehajtás nélkül félretegyék. A gyakorlatban e joggal nem éltek, részben mert nem volt rá okuk, később pedig a honvédelem kérdései fontosabbnak bizonyultak a jogi vitáknál. A Jászkun Kerület, mint önálló törvényhatósággal rendelkező kiváltságolt közigazgatási egység, igazgatási módszereiben és az igazgatás szerkezetében részben a vármegyékhez, méginkább a szabad királyi városokhoz igazodott. A vármegyei közigazgatás elvei, mint láttuk, alapvető változáson mentek keresztül, s ugyenez történt, még fokozottabb mértékben a szabad királyi városokban. A szabad királyi városoknak az 1848:23. te. teljes autonómiát adott. A városok hatáskörét kiterjesztette a városokban élő nemesekre is. A városok tanácsát a megyei kisgyűlések, közgyűlését a megyei közgyűlések hatáskörével ruházta fel. Szervezetüket népképviseleti alapra helyezte, de a választójog vagyoni cenzusát magasabban szabta meg az országgyűlési választói jog vagyoni cenzusánál. A törvény végrehajtásának következtében a városok belső szerkezetének régen óhajtott demokratikus átalakítása, bár ideiglenesen, de megtörtént. A szabad királyi városokban alkalmazandó választójogi paragrafusokat az 1848:24 te. minden elsőbírósági hatósággal ellátott rendezett tanácsú községre kiterjesztette, tehát a Jászkun Kerületet alkotó 25 rendezett tanácsú községre is. A törvényalkotók az 1848:25 te. megalkotásával külön, kiemelten, de ideiglenes 323 1848: 17. te. 114
