Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület igazgatása 1745–1876. (Jász–Nagykun Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok, 1995. 2. kiadás: Debrecen, 1996)

a továbbiakban ő gondoskodott őrzésükről, intézte a házi eszközök tisztántartatását és javíttatását. E gondnoki teendők mellett a törvényszéki hajdúkra és a postát hordó lovasokra is felügyelt. A castellánus híre nélkül sem a hajdúk, sem a kerület szolgálatában álló katonák nem hagyhatták el a várost. Munkájában rendészeti és gondnoki teendők keveredtek, s inkább az utóbbiak kerültek túlsúlyba. Kifejezetten rendészeti feladatokat láttak el a kerületi hajdúk. Megbízásukat a közgyűléstől kapták, személyükre az egyes helységek tehettek javaslatot. A magisztrátus tagjaihoz hasonlóan 3 évenként választották őket, s munkájukért tekintélyes fizetést kaptak. 1818-ban pl. fizetésük évi 90 Ft készpénz, 24 véka búza és ruha illetmény volt. Esztendőnként kaptak: 1 dolmányt, 1 lajbit, 1 nyakra, valót, 2 bélelt nadrágot, 2 pár csizmát és 3 esztendőre 1 köpönyeget. A csákót, a fegyvert és övet addig viselték, amíg el nem kopott.

288 A nagyobb területekre kiterjedő üldözések mellett - vármegyézés - fegyveres kíséretül szolgáltak a magisztrátus tagjai, vagy a közgyűlési kiküldöttek számára, s a rabok kíséretében is részt vettek. Ez utóbbi munkáért a fizetésen felül napidíjat kaptak. Közülük kettő rendszeresen őrségben állt a pénztárak mellett. A Hármas Kerület hajdúi csupán karhatalmi feladatokat láttak el, irányítási hatáskörük az egyes kerületekben nem volt. III. 4. 2. Az egyes kerületek rendészeti szervei és feladatai Az egyes kerületek rendészeti igazgatása élén a választott komisszárius (biztos) állt, kerületenként l-l személy töltötte be e tisztséget, kivéve a Kiskunságot, ahol időnként külön komisszáriust választottak az alsó - és külön a felső - kiskunsági helységek irányítására. A biztosok rendszerint katonaviselt személyek voltak, s az irányítás mellett konkrét gyakorlati feladatokat is végeztek. Közvetlenül irányításuk alá tartoztak a kerületi üldöző hadnagyok. Ezek száma változó volt. Mindannyian évi fizetést kaptak. A rablók üldözése esetén, ha az eljárás sikerült, a zsákmány 1/3-át is megkaphatták, ha az üldözésben életüket kockáztatták, részesedésük ennél több is lehetett. A XVIII. században a mezei hadnagyok a komisszárius irányításával végezték az úgynevezett vármegyézéseket. 1794-ben azonban Bódi József jászsági komisszárius kérte a kerületek közgyűlésétől ennek módosítását, azt, hogy Pest megyéhez hasonlóan a hadnagyok a vármegyézéseknél önállóan intézkedhessenek, hiszen a biztosoknak számos egyéb dolguk is van." A kerületi mezei biztosnak mutatták be a helységek pusztázó lovasaik névsorát, ő készítette a kerületi kapitány számára a jelentéseket. Napi tevékenysé287 SZML. JKK. kig. Fasc. 4. No.l458./1818. 288 BKML. Kh. lt. Prot. С. 24. , 422.p./1818. 289 SZML. JKK. kig. Fasc. 4. No. 535./1794. 102