Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

gyonai a kommunitások kezébe kerültek. A „megye" szerepe színeződött abban az esetben, ha többféle vallást követtek a falu lakói. Ilyenkor is a tizes volt a legerősebb integráló erő. A különböző vallású és különböző múltú, kultúrájú háztartások a tizesjog birtoklásával a tizesben egységesültek, hogy azután a „megyéhez tartozás" tekintetében újra különbözzenek. A XIX-XX. század fordulójától nőtt meg a falvak egészét átfogó közbirtokosságok összefogó szerepe. A XX. század első felében, sok székely faluban a gazdák amellett, hogy yoggal rendelkező tagjai voltak tizesük közbirtokosságának, beletartoztak falujuk havasi erdőket és havasi legelőket birtokló „nagy" közbirtokosságába is. A tizes-közbirtokosságok és a velük állandó munkakapcsolatban álló „nagy" közbirtokosságok osztoztak a feladatokon. A CSÍKSZENTGYÖRGYI KÉP KÜLÖNLEGES SZÍNE: A „MEGYE" INTEGRÁLÓ SZEREPE A fentebb bemutatott falusi társadalmi struktúra középpontjában a háztartásokat összefogó tizes állt, amely más tizesekkel együtt alkotta a kommunitást, illetve oldalágakon a megyét és a közbirtokosságot. Bizonyos székely falvak társadalmi struktúrája azonban ennél a modellnek tekinthető szerkezetnél bonyolultabb szerkezetű képet mutatott. Olyan esetekről van szó, amikor kettő vagy több falu azonos vallású lakosai alkottak egy „megyét", képeztek egy nagy egyházközséget. Efféle falvak és „megyék" bőségesen előfordultak a Székelyföldön. Kétfalvas, háromfalvas „megyék" a csíki tájról is említhetők. A legismertebbek közé tartozott például „Nagyboldogasszony megyéje", amelyet az egyházi schematismusok 1834-ben és 1874-ben „alias Jenő et Karcfalva" megjegyzéssel magyaráztak, de 1922-ig hozzátartozott Dánfalva is.

162 Jellemző példának számított „Csíkszentmiklós megyéje", amely a XVIII. század végén Csíkszentmiklós, Borzsova és Szépvíz római katolikusaira terjedt ki. A csíkszentgyörgyi „megyés templom", vagy „anyatemplom" egyházközsége, amelyet a régi írások „nemes Csíkszentgyörgy megyéje" néven emlegettek, évszázadokon át két faluközösséget fogott össze: Szentgyörgyöt és Bánkfalvát. A „megyés templom" a két falu határpontján állt. Szentgyörgy és Bánkfalva társadalmi struktúrája tehát elsősorban abban különbözött a fentebb modellként bemutatott székely falu társadalmi struktúrájától, hogy szervezeti vonatkozásban faluközösségük „fölött" ott lebegett egy olyan szervezet, amely a fenti modell által lefedett helyeken a faluközösség oldalán, a struktúra képzeletbeli vázlatának egyik szélén foglalt helyet. A „csíkszentgyörgyi megye" természetesen nem hatalmi, hanem szervezeti értelemben, a két kommunitás fölött állt, mert egy szervezeti keretbe fogta össze a két kommunitást, illetve a két faluközösség nyolc tízesét. (IV. tábla) SCHEMATISMUS 1834. 56., 1874. 26., 1903. 81., 2000. 221. 72