Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

Csíkszentgyörgy nagy múltú megyéjét

163 Szentgyörgy és Bánkfalva római katolikus lakosai alkották. Középkori szentélyű, fallal és bástyákkal övezett közös anyatemplomukról a két falu népe együtt gondoskodott. Szentgyörgy és Bánkfalva lakossága külön-külön választott magának megyebírót. A két megyebíró felváltva viselte difőmegyebíró címet. A csíkszentgyörgyi megye ítélő fóruma, az ún. megyeszéke a megyetagok erkölcsi vétségeivel, a helyi egyház ügyeivel, illetve a megye javaival, jövedelemforrásaival, birtokainak hasznosításával foglalkozott. A megyebírák gyakran hivatkoztak régi szentgyörgyi konstitúciókra, vagyis korábbi falutörvényekre, megyerendtartásokra, „megyetörvényekre". A csíkszentgyörgyi megyeszéke szűkszavú határozataiból, ítéleteiből

164 megállapítható, hogy a XVIII. században és a XIX. század első felében a csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi havas, vagyis az Úz-völgyi táj nagy része a „csíkszentgyörgyi nemes megye" birtokában volt. A területet a „csíkszentgyörgyi nemes megye havasadként emlegették. A csíkszentgyörgyi megye havasainak felügyeletét, hasznosítását a XVIIIXIX. században a megyetagok által választott havasbírók irányították. Külön havasbírája volt Szentgyörgynek és Bánkfalvának. A megye két havasbírája közül az egyik, váltakozva és bizonyára a megyebíró-főmegyebíró mintájára, a. föhavasbíró címet viselte. A Felső-Úz-völgyben és az Alsó-Úz-völgy nyugati részén, Egerszék pataka, Lesőd, Aklos tájékán, a havasi erdők, legelők, kaszálók világában a csíkszentgyörgyi föhavasbíró felügyelt a rendre, a nemes megye régi konstitucióinak betartására. A bükkerdőben a megyetagok sertéseit makkoltatták karácsony előtt a megyegyűlés által megfogadott havasi sertéspásztorok. A megyegyűlés döntött a tízesenként szerveződő juhtartó esztenatársaságok legeltetési területeiről, az esztenák helyéről. A tinók, borjúk, meddőmarhák, lófiak „havasi csordáinak" marha- és lópásztorait is a megyegyűlés fogadta. A megyeszéke ítélkezett a havasi misemulasztók, káromkodók, fatolvajok és más kártevők, törvényszegők ügyében. A megye vezetői döntöttek arról, hogy ki vághatott épületfát, ki főzhetett hamuzsírt a havasi erdőkben. A csíkszentgyörgyi megye tehát ura és gazdája volt a megyét alkotó két falu havasainak. Csíkszentgyörgyön a piacbírót, vásárbírót is a megye választotta. A piaci árusító helyeket, a bolt- és mészárszéktartás jogát a megye adta bérbe. A csíkszentgyörgyi megye tehát olyan irányító, gazdasági szervező tevékenységet végzett, amely a legtöbb faluban a községi önkormányzatra tartozott. A csíkszentgyörgyi megye működéséről önálló könyvet kívánok írni, ezért itt csak röviden utalok rá. Az erdélyi megye fogalmára: BARTH János 2003. - A csíkszentgyörgyi megyére: BARTH János 2001., BÁRTH János 2004. 42-76. CSISZEGYÖPI. Msz. hat. (1714-1829) - CSSZM. RKGY. 6319. Csíkszentgyörgy megyéjének jegyzőkönyve (1817-1865). 73