Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

legkisebb tizesnek. Valamivel nagyobb volt, de nem érte el a „nagy" tízesek lélekszámát, sőt még a 300 főt sem a becsülhető népességű Martonos. A tízesek sorában valószínűleg Háromtizes volt a legnagyobb, legnépesebb. Ha összesítjük a tizes-jelölés nélkül felsorolt „felső" lakosok, valamint a Czikók tize és Zata tize adatait, feltételezhetjük, hogy Háromtizes területén 1829-ben 132 családfő és 587 lélek élt. Ezek a számok jóval magasabbak, mint a „nagyobb" tízesek családfő-számai és lélekszámai. A tizestilalmasok birtokosainak lajstromai Csíkszentgyörgy és Bánkfalva tízeseinek viszonylag nagy mennyiségű fennmaradt tizesírata nem kényezteti el a kutatót, ha az tizestulajdonos-jegyzékeket keres. Fennmaradt ugyan néhány jegyzék, de ezek kivételnek és legtöbbször késeinek számítanak. Figyelemre méltó például Martonos tizes birtokosainak, „jogosultjainak" szép jegyzéke 1837-ből, amelyben 52 családfő neve olvasható 9 külső birtokos, vagyis possessor társaságában.

154 Háromtizes birtokosainak 1857. évi jegyzéke, amely tulajdonképpen a Szent Kereszt kápolna tetőjavításának pénzkivetési lajstroma, 131 családfő nevét tartalmazza.

155 Háromtizes birtokosairól használható jegyzék maradt fenn 1902-ből, 1904-ből és 1905-ből.

156 Az utóbbi jegyzék fölöttébb hivatalosnak tűnik, előre nyomtatott ívekre írták, 155 birtokos nevét tartalmazza. Ugyanilyen jegyzék őrzi Körösményfalva tizes 74 birtokosának nevét is 1905-ből.

157 A jórészt XX. századi ún. bikatrágya jegyzékek, jobb híján, tájékoztatnak a tízesek birtokosairól. A tehenenként egy-egy szekér trágyát szolgáltató tizesbeli gazdák kiváló lajstromai találhatók Háromtizes iratai között, többek között 1921ből, 1930-ból, 1931-ből, 1940-ből.

158 Egyedülállóan jó forrás lehetne a tizesek nagyságának, lélekszámának tanulmányozásához Háromtizes XIX. századi lélekösszeírása, ha készítője nem felejtett volna el évszámot írni rá. De sajnos elmulasztotta a dátumozást. Lélekösszeírást egyházi célból volt szokás készíteni. Bizonyára egyházi cél sarkalta a háromtizesi lélekösszeírás megszületését is. Mintha az erdélyi püspöknek bizonyítani akarták volna a háromtizesiek, hogy ők milyen sokan vannak. 1857 táján többször panaszosan kérelmezték, hogy tizesük kápolnájában gyakrabban tartson misét a csíkszentgyörgyi „megyés pap". Valószínű, hogy kérelmükhöz csatolták a datálatlan lélekösszeírást. A különleges lajstrom 125 háromtizesi családfő nevét tartalmazza. A nevek után az összeíró feltüntette, hogy a családban hány fő él együtt. A számok összeadásával megállapíthatjuk, hogy 1857 táján Háromtizes 125 családja 638 személyt fogott össze.

159 TA. M. 1.9. TA. H. 8. 18. TA. H. 9. 1., 2., 3. TA. K. 9. 4. TA. H. 9. 13., 21., 25., 41. TA. H. 8. 16. 68