Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

A tizesiratok között előforduló birtokos lajstromok általános érvényű mennyi­ségi következtetésekre nem igazán alkalmasak. Fő hibájuk, hogy esetlegesek, időben szórtak. Nehezen összehasonlíthatók. Különböző időpontokban, különböző célból készült birtokos összeírások egymás mellé helyezésével gyakorlatilag nem lehet képet adni a két falu tízeseinek nagyságáról. A telekkönyvek tizesnévsorai Az 1910. évi szentgyörgyi és az 1911. évi bánkfalvi telekkönyvben 160 annak rendje módja szerint számmal látták el és szerepeltették a tizesbirtokokat is. Amikor először fordult elő valamelyik tizes a birtokosok sorában, jelezték, hogy a földpar­cella az illető tizes tulajdonában van, majd felsorolták a tizesbirtokban részes közbir­tokosokat, vagyis a tizes birtokos tagjait. Például az 1758-as számú belterületi ingat­lan a Háromtizes tulajdonában volt. A tulajdonosok rovatában a Háromtizes megne­vezése után felsorolták a Háromtizes 157 birtokosát, jelezve, hogy mindegyikük az 1758-as számú földparcella 157-ed részét birtokolta. Mivel a két falu telekkönyve nagyjából egy időben, 1910-191 l-ben készült, a tizesbirtokok tanulmányozásával kigyűjthető, hogy a XX. század első évtizedének végén melyik tízesnek hány birtokosa volt. Az így nyert adat valamelyest tájékoztat a tizes nagyságáról, bár a kutatónak szem előtt kell tartania azt a tényt, hogy a tizes területén lakó családfők száma és a tizes közbirtoklási joggal rendelkező családfői­nek száma elvileg nem volt azonos. A kepelajstromok üzenete A helyi plébánosnak évente fizetett gabonakepéről a megyebírák jegyzéket ké­szítettek. A csíkszentgyörgyi és a bánkfalvi kepefízetőket legtöbbször tízesenként vették számba. így a kepejegyzékek képet adnak arról, hogy egy adott időpontban melyik tízesben hány kepefizető családfő lakott. Ezáltal tükrözik a tízesek közötti népességi arányokat. Sajnos, a csíkszentgyörgyi plébánia irattárában kevés jó, teljes, firkálatlan ke­pelista őrződött meg. Egy-egy év listái vagy bánkfalviak, vagy szentgyörgyiek. A „megye" egészéről ritkán adnak képet. Szinte kivétel az 1917. évi kepelajstrom, amely Szentgyörgy „megyéjének" egészére kiterjed. Rendszerezetten íródott, átte­kinthető, olvasható. 161 A Háromtizes kifejezés természetesen ebben sem szerepel, de ha összeadjuk a Laczok tize, a Gálok tize és a Zata adatait, előttünk állnak a legna­gyobb tizes számai. 0 CSISZEGYÖKI. Földk. Csíkszentgyörgy, 1910, Csíkbánkfalva, 1911. 1 CSISZEGYÖPI. Kepe. Kepelisták, 1917. 69

Next

/
Thumbnails
Contents