Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

összefüggött a rendszertelen, halmazos településmóddal, és némely esetekben a nemzetségi településrendre is utalhatott. A községi tulajdonnak számító belterületi közlekedő utakról a telekkönyvek készítői legtöbbször írtak valamiféle tájékoztatót a megjegyzés rovatba. Vagy azt vetették papírra, hogy honnan és hova vezetnek, mire használják őket, vagy arra utalt a megjegyzés, hogy milyen néven emlegetik területüket a helység lakói. A belterületi utak funkciójára vonatkozó megjegyzések bizonyos esetekben valószínűleg a lakosság napi szóhasználatát tükrözik. Gondolok itt a. piacra járó, malombajáró, mezőre járó, vízre járó megjegyzésekre. A belterületi utakhoz fűzött telekkönyvi megjegyzések névhasználatra vonatkozó adatai alapvetően háromfélék. Ez a három bejegyzés-típus nagyjából lefedi a családnévi eredetű utcanevek fentebb bemutatott három fajtáját. Az olyan bejegyzések, mint például a Kánya István neve alatt, az Ambrus János neve alatt, a György A. utcája, a Tamás Antal néven, а Веке utcája önkéntelenül is eszünkbe juttatják a fentebbi osztályozás első csoportját, azokat az utcákat, amelyeket egy ott lakó, vagy ott lakott személyről emlegetnek. A többes számú családnév + utcája rendszerű bejegyzések kiforrott, rögzült, aktív használatban lévő családnévi eredetű utcanevekre utalnak. Ilyennek tekinthető a fentebb második csoportban emlegetett szentgyörgyi Antalok utcája. Társítható hozzá a bánkfalvi telekkönyvbe került Kaszák utcája, Kovácsok utcája, Füstösök utcája, Benék útja. A családnevet tartalmazó, utcára vonatkozó telekkönyvi megjegyzések legtöbbje nem mutatja a többes számú családnév + utcája nyelvi formát. Helyette a többes számú családnév + néven, neve alatt formula szerepel a közlekedő térségekhez írt megjegyzések között. Ez a formula érzékelteti, hogy az utca lakossága körében többszörösen előfordul a szóban forgó családnév, és az utcát a megjelölt családnév használatával emlegetik a faluban. A szentgyörgyi telekkönyvben az efféle megjegyzések sorából a következők kelthetik fel leginkább érdeklődésünket: Basák neve alatt, Bálintok neve alatt, Borsok neve alatt, Czikók neve alatt, Csedők neve alatt, Dombosok neve alatt, Fazekasok név alatt, Fülöpök neve alatt, Gálok neve alatt, Haricskák neve alatt, a Jánosok neve alatt, Kaszák nevén, Kányák neve alatt, a Koncsagok neve alatt, a Laczok neve alatt, Mártonfiak név alatt, Nyírok neve alatt, a Simonok és Csiszérek neve alatt, Tamásfiak neve alatt, Túlitok néven. Szász Domokos igazgató-tanító, aki 1946-ban kéziratos tanulmányban foglalta össze Csíkszentgyörgy históriáját, a következő családnévi eredetű csíkszentgyörgyi és bánkfalvi utcaneveket tartotta érdemesnek felvenni viszonylag gazdag földrajzi név gyűjteményébe: Szentgyörgyről: Antalok utcája, Fülöpök utcája, Gálok utcája, Koncsagok utcája, Laczok utcája, Mártonfiak utcája, Miklósok utcája; Bánkfalvárói: Csekék utcája. 5 Csíkszentgyörgy és Bánkfalva nemhivatalos családnévi eredetű utcaneveinek leggazdagabb tárházát nyújtja Csomortáni Magdolna 1985-ben közölt helynévgyűjteménye. A tízesenként csoportosított utcanevek közül témánk szempontjából a CSISZEGYÖKI. Földk. Csíkszentgyörgy, 1910, Csíkbánkfalva, 1911. SZÁSZ Domokos 1946. 36-43. (kézirat) 64