Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

következők számíthatnak érdeklődésünkre: Szentgyörgyről: Antalok utcája, Gálok utcája, Laczok utcája, Baliák utcája, Czikók utcája, Kaszák utcája, Lukácsok utcája, Basák utcája, Borsok utcája, Domokosok utcája, Györgyök utcája, Kaszák utcája, Szőcsök utcája, Dobondiak utcája, Miklósok utcája, Nyírok utcája, Túlitok utcája. Bánkfalvárói: Lövőteiek utcája, Túlitok utcája, Kovácsok utcája, Györgyök utcája, Kányák utcája, Csekék utcája, Gálok utcája, Keresztesek utcája, Vargák utcája, Sándorok utcája (Kotormányban).'

46 Szóvirág tízesek az esztenatársaságok neveiben Csíkszentgyörgyön és Bánkfalván a juhtartó esztenatársaságok, „gazdaságok" általában tízesek szerint szerveződtek. Az általában szót érdemes hangsúlyoznunk, mivel a fenti megállapítás legnagyobb igyekezetünk ellenére sem teljesen igaz. Az esztenatársaságok szerveződésében teret kaptak és a XXI. század elején is teret kapnak bizonyos szóvirág tízesek is. Mondhatnánk: a szóvirág tízesek létezésének, továbbélésének egyik lehetséges pillére a szóvirág tizes nevével jelzett esztenatársaság. A csíkszentgyörgyi megyeszéke határozataiból látható, hogy 1812-ben és 1815ben Csíkszentgyörgy megyéje területén 8 esztenatársaság működött.

147 Az esztenák helye a megye havasaiban évente változott. Mivel Csíkszentgyörgy 3, Bánkfalva 5, a két falu együtt 8 tényleges tízesre oszlott, könnyen adódna a következtetés, hogy a 8 esztena a 8 tizes esztenáját jelentette. Az igazság azonban némileg bonyolultabb. Körösmény tizes vidám kedvű jegyzője az 1780-1864 közötti tizesprotokollum egyik lapjára minden szöveges kommentár nélkül 1812-ben rajzolt egy nyolc szeletre tagolódó körökből álló ábrát.

148 Némi fejtörés után megállapíthatjuk, hogy az ábra külső körmezeje a havasi esztenahelyeket, belső körmezeje a csíkszentgyörgyi és bánkfalvi esztenatársaságokat jelenti. A külső körmező képzeletbeli mozgatásával meghatározható, hogy egy bizonyos esztenatársaság az 1812 utáni 8 esztendőben melyik havasi területen állíthatta föl esztenáj át. A belső körmezőben feltüntetett 8 esztenatársaság közül hatot tizesnév jelöl. Kettő esztenatársaság, mégpedig Háromtizes két cimborasága, gazdasága a Laczok tize és a Gálok tize szóvirág tízesek nevével szerepelt. A nyolc szeletre osztott körmezőben mindez úgy vált lehetségessé, hogy hiányzott Martonos tizes, amelynek valamilyen ismeretlen ok miatt akkortájt nem volt önálló juhtartó „gazdasága". (29. ábra) Más történeti források is tanúsítják, hogy a XIX. században a háromtizesbeli gazdák juhait szóvirág tízesek szerint két esztenatársaság szervezte. 1824-ben a szentgyörgyi esztenák helyének kijelölésekor a Laczok Tízessé Társasága elégedetlenségének adott hangot.

149 A csíkszentgyörgyi megyeszéke jegyzőkönyvében 1817ben emlegették a Gálok tize esztenáját, 1842-ben pedig szerepeltették a Gálok CSOMORTÁNI Magdolna 1985. BÁRTH János 2004. 62. TA.K. 1.84. CSSZM. RKGY. 6313. 14. (1824). 65