Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

Jenőfalva tizes alsó, vagyis Körösmény tizes felé eső részét a szentgyörgyiek időnként Csedők tize néven emlegették. Az 1829. évi szentgyörgyi lélekösszeírásban szerepelt ez a helymeghatározás.

132 A NEMZETSÉGI TELEPÜLÉSREND, AZ UTCÁK, AZ ESZTENATÁRSASÁGOK ÉS A SZÓVIRÁG TÍZESEK A nemzetségi településrend kutatása Miként már többször utaltam rá, a fentebb bemutatott Laczok tize, Gálok tize, Czikók tize, Zata tize, Borsok tize, Kányák tize, Kaszák tize, Csedők tize helymegjelölő és mikroközösség-meghatározó nevek nem tényleges tízeseket takarnak, hanem a bennük szereplő tize utótagnak köszönhetően szóvirág tízesek megnevezésére használatosak. Az efféle nevek kialakulása, fennmaradása, burjánzása valószínűleg összefüggött a nemzetségi településrend, a családi néven emlegetett utcák, a. szóvirág tízesek nevét viselő esztenatársaságok létezésével. A nemzetségi településrend a magyar néprajz egyik egyre nehezebben kutatható témaköre. Az idő múlásával eltűnnek a rokoni kapcsolatokat takaró, társadalomnéprajzi módszerekkel is tanulmányozható települési egységek. Városi mintára a falvakban is az utcák, a telektömbök lakói egymás között vérségi kapcsolatok helyett inkább szomszédsági kapcsolatokat ápolnak és tartanak számon. A nemzetségi településrend a XXI. században néprajzi témából néprajzi indíttatású történeti kérdéskörré válik, és szinte kizárólag történeti módszerekkel kutatható. Szerencsére nem járt ilyen lépéshátrányban a XX. század közepén ifjabb Kós Károly, amikor az Alcsíkkal és azon belül Csíkszentgyörggyel szomszédos Kászonimedencében tanulmányozta a nemzetségi településrend néprajzi módszerekkel megismerhető emlékeit. Szép kászoni tanulmányában bemutatta a régi nagy beltelkek osztódásával létrejött, rokon családok által lakott kis zsákutcákat, mint például a Szelesek (Balázsok) utcáját, a Kolumbányok utcáját, a Bandi utcáját stb. Néhány ilyen nemzetségi telep kialakulást a névadó család vázlatos leszármazási táblájának közlésével tette szemléletesebbé. Elkészítette és közölte Nagykásszon (Impér, Altíz, Feltíz) belterületi úthálózatának vázlatos térképét, amelyen a főbb közlekedő utakból kinyúló apró „tüskök" jelzik a nemzetségi utcácskákat. Ez a „tüskös" térkép a XX. század utolsó negyedében a magyar településnéprajz számára a magyar nemzetségi zsákutcás településrend iskolapéldáját jelentette.

133 A nemzetségi településrend nyomai Szentgyörgyön és Bánkfalván Ha Csíkszentgyörgy belterületi térképén letakarjuk a házakat, a telektömböket, és csak a közlekedő tereket, utakat tesszük láthatóvá, illetve, ha a fekete térképen piros filctollal áthúzzuk a telektömbök között haladó közlekedő utakat, hasonló „tüskös" térképet kapunk, mint amilyen a sokszor idézett nagykászoni. Az ábra CSISZEGYÖPI. Mb. számad. 177-178. p. KÓS Károly 1972. 17-21. 58