Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

1834-1835-ben Bánkfalva szövetséges három tizese: Altizes, Simószege és Martonos együtt pereskedett Ittkétfalva tízesével egy bizonyos bükkös erdő miatt.

93 1845-ben Ittkétfalva tizese megintette a szövetséges bánkfalvi három tízest, mivel a csordára járását „új határ foglalással" akadályozták.

94 A csíkszentgyörgyi „megye" fentebb már említett 1829. évi összeírásában, amelyet elvileg tizesek szerint készítettek, de létrehozói sajnos nem alkalmazták következetesen a tizesek szerinti tagolást, Ittkétfalva viszonylag jól körbehatárolható egységként határozható meg. Az összeíró Ittkétfalva tízes területén 107 családot, illetve családtöredéket vett számba, amelyekben 308 gyónóképes személy és 128 gyónásra még alkalmatlan gyermek, összesen 436 lélek élt.

95 A szokásos XVI-XVII. századi említések mellett a XVIII-XIX. századi adatokat azért idéztem, mert Ittkétfalva tízes saját iratai a XXI. század elején nem álltak a kutató rendelkezésére. Több ittkétfalvi lakos szerint 1950 táján osztályharcos düh áldozatai lettek. Mások tudni vélik, hogy elkerültek Csíkszentgyörgy-Bánkfalva területéről és ezáltal az ismeretlenség ködébe vesztek. Valószínűleg mindkét véleménynek van igazsága. Az iratok egy része megsemmisült, más része eltűnt a tájról. A végeredmény ugyanaz. A XXI. század elején Ittkétfalvának nincsenek tanulmányozható iratai. A hajdani ittkétfalvi tizesre csak a többi tizes irataiban, a „megyeszéke" jegyzőkönyveiben és családi iratokban találhatunk gyér utalásokat. Az ittkétfalvi tizes XX. századi működése pedig az egyre halványuló népi emlékezet segítségével jeleníthető meg. Altizes Bánkfalva legdélibb fekvésű, kápolnával és temetővel is rendelkező tizese. Északról, északkeletről Simószege és Martonos tizesekkel határos. Ha e tizesbemutatásomat a valóságos földrajzi sorrend szerint végezném, akkor ezen a helyen nem Altizesről, hanem Simószegéről vagy Martonosról kellene szólnom. A földrajzi sorrendtől való eltérést az indokolta, hogy bizonyos történelmi korszakokban Altizes, Simószege és Martonos szoros szövetségben működött, és e szövetségen belül Altizes vezérszerepet játszott. Ezért ezekről a „szövetségi" kérdésekről ajánlatos volt Altizes bemutatása során szólni. így Altizesnek meg kellett előzni a fölötte fekvő két társtizest. Altizes nevében az al szótag nyilvánvalóan a tizes déli, faluvégi fekvésére utal. Az Altizes helynevet a szentgyörgyi Háromtizeshez hasonlóan tanulmányomban egybeírom. A XVIII. századi írott forrásokban sokszor szó esett a bánkfalvi „három tízesről". Ezalatt Altizes, Simószege és Martonos erdőkezelő gazdasági szövetségét értették. Ez a „három tizes" azonban más úton járt és más sorsot ért, mint a három egybeolvadt tízesből létrejött szentgyörgyi Háromtizes. A bánkfalvi „szövetséges" tizesek megtartották szervezeti önállóságukat, vagyonukat. Külön tizesbírák vezetéTA. A. 3.9., 10., 11. TA. A. 3. 16. CSISZEGYÖPI. Mb. számad. 190-193. p. 50