Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

Bár az 1619. évi tizestörvény alaposan előreviszi időben Körösmény tizes írásbeliségét, gyakorlatilag 1780 tájától követhető a falurész rendszeres írásbeli ügyintézése. A kutató nagy szerencséjére Körösmény tizes jegyzőkönyvei, számadáskönyvei és bizonyos iratai 1780-tól a XX. század végéig jórészt megőrződtek. A rendszeres jegyzőkönyvek például 1790 tájától 1951-ig szinte hiánytalanul fennmaradtak. Háromtizes után Körösmény tizes dicsekedhetett a legnagyobb és legteljesebb tizesirattárral. Ittkétfalva tizes ~ Ittkétfalva Csíkbánkfalva legészakibb tizese. Szabálytalan alakú nagy területet fog át. Keleti nyúlványa követi Körösményfalvát a Szentegyház pataka völgyében. A Fiság jobboldalán húzódó déli nyúlványa elhalad Simószege mellett és eléri Altizes északnyugati csücskét. Ittkétfalva tizes nevében a falva szinte elengedhetetlen, a tizes viszont elhagyható. Más szóval Ittkét, Ittkét tizes alak nincs és nem is volt használatban Ellenben az Ittkétfalva megnevezés a tizes szócska nélkül fölöttébb gyakorinak mondható. Az Ittkétfalva helynevet az újkori évszázadokban egy „t"-vel és két „t"-vel egyaránt írták. A XXI. század elején Csíkszentgyörgyön és Bánkfalván a két „t"-s írásmód számit bevett gyakorlatnak. Tanulmányomban a helyi írásmódhoz alkalmazkodva, a zavarok elkerülése érdekében, hosszas mérlegelés után megtartottam a két „t"-s írásmódot. Tettem ezt azon vélekedésem ellenére, hogy az Ittkétfalva helynévben az „itt" szótag mögött valószínűleg nem az „itt" mutató névmás húzódik meg. Feltételezhető, hogy egy két hangból álló régi magyar szócska alakult át valamikor az írásbeliség előtti időkben az Ittkétfalva helynév „itt" szótagjává. Ez az ismeretlen szócska nyelvtörténeti értelemben talán kapcsolatban állhatott az egy szó egyik korai jelentésével.

90 Csíkszentgyörgyön és Bánkfalván a XXI. század eleji mindennapi beszédben Ittkétfalvát emlegetik Egykétfalva-ként is. Az idegen könnyen azt hihetné, hogy a helybeliek tréfálkozó kedve bukkan elő, amikor Ittkétfalva helyett Egykétfalvát mondanak. Ezzel kapcsolatban érdemes számon tartanunk, hogy az Egykétfalva névalak elvétve előfordult XIX. századi írott forrásban is.

91 A fentebb már idézett XVI. századi székely összeírásokban szerepel az Ittkétfalva helynév. 1567-ben a Szentgyörgy néven számon tartott összeírási egység részeként Körösményfalva, Jenőfalva, Kotormány, Monyasd, Bánkfalva társaságában, 1576-ban „Bánkfalva cum Ittkétfalva" formában vetették papírra. 1731-ben Körösmény tízesnek határvitája támadt Ittkétfalva tízesével. 1745ben egy bánkfalvi föld eladásának iratában használták az „Ittkétfalva határában a felső mezőben " megfogalmazást.

92 Vö.: TESZ. 1. 716-717., 2. 184-185., 248-249. - Figyelemre méltó, hogy Idkétfalva alakban „d"-vel is írták a tizes nevét, például 1839-ben „Szentgyörgy megyéjének" jegyzőkönyvében: CSSZM. RKGY. 6313. 247 v.-243. ТА. К. 2. 142.(1879). ТА. К. 6. 63-70. (1731). -CSSZM. LGy. 635. sz. (1745) 49