Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

mindig a Körösmény alak játszotta a főszerepet. Ritkán előfordult, hogy a jegyző a szó végi „ny" helyet „n"-t vetett papírra. Első csíkszentgyörgyi néprajzi gyűjtésem alkalmával, 1999. március 20-án hosszasan beszélgettem Nyírő Lajos Körösmény tizesi gazdával, aki szűkebb pátriáját Körösmény-ként emlegette. A fentebb, Jenőfalvánál már idézett, 1567. évi összeírásokban szerepelt a Körösmény helynév. A következő évszázadban viszonylag sokszor emlegették különböző iratokban a csíkszentgyörgyi Körösmény fal vát, többek között 1616-ban, 1631-ben, 1651-ben.

86 1619-ben Körösményfalva írásba foglalta saját törvényét. A harmadik katonai térképfelvétel készítői a XIX. század végén sajnos felcserélték Körösményfalva és Ittkétfalva nevét. Az Ittkétfalva feliratot a templomtól fölfelé, a Körösményfalva feliratot a templomtól lefelé, Bánkfalva mellett helyezték el. Ezzel sok zavart és félreértést okoztak. Az 1619-ben megfogalmazott körösményfalvi konstitúció elején az öntudatos körösményfalviak nem kevesebbet tettek, mint azonosították magukat Szentgyörggyel. Ezt tükrözi a jeles tizestörvény első sora: „Mü Szeent Györgyiek, más nevel Körösmenyfalviak töttünk ilyen végezést". Ennek a szóhasználatnak azonban nem érdemes különös jelentőséget tulajdonítanunk. Többek között Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtéséből látható, hogy a XVII-XVIII. században a Szentgyörgy „megyéjét" alkotó településeket, ha úgy tetszik: a szentgyörgyi és bánkfalvi tízeseket, de még Bánkfalvát is gyakran azonosították Szentgyörggyel. Erre utalnak a következő megfogalmazások: „ ... egy belső eoerokseget ugain Szent Georgieön, alfiajs Keöreösmeni faluaban ..." (1631) „Barrabás Mihály Patakfalvi alfiajs Z. Giörgy" (1637), „ Szent Georgj bank falui Benedek Mihály" (1639), „ Csík Szent Görgyön alias Bánkfalvában " (1769).

8 Hasonló megfogalmazások előfordulnak Körösmény tizes és Altizes saját irataiban is: „Csík Szent György alias Körösményfalva főerdő bírája Péter Kelemen atyánkfia „ (1780), de ugyanakkor, ugyanezen oldalon: "Körösmeny falva Tizesse gyűlésében" (1781), „Csík Szent Gjorgj alias Körösményfalva Tizes

sinek főerdő bírája, Péter Kelemen " (1786), „ Csík Szent Györgi alias Körösményfalvi becsületes nemes Tizes" (1794), „Én Csík Szent György alias Körösmény falvi Hideg Mihály percipialtam Körösmény falva tizesse pénziből 8 ... magyar forintokat interesre, mü előttünk Csík Szent György alias Körösmény falvi emberek előtt ..." (1809), „Csík Szent György alias Körösmény falva Tizesse választotta és beis esküttötte Szent György Körösmény falvi lófő Marton Ferentzet ...fő erdő bírájává". (1818), „Szent György alias Bánkfalvi határban " (1700).

89 Kétségtelen, hogy Körösmény tizes 1619. évi konstitúciója olyan, mint egy falutörvény. Fogalmazói bizonyára valamelyik székely falu törvényét tekintették példának. Csak utolsó bekezdésében, a szankciók emlegetése során bukkant föl benne a tizes kifejezés. HAJDÚ Mihály - MAKAY Emese - SLÍZ Mariann 2006. 23. ТА. К. 1.2-3. és ТА. К. 6. 1-2. HAJDÚ Mihály - MAKAY Emese - SLÍZ Mariann 2006. 23. ТА. К. 1. 1., 3., 5., 8., 14.,-ТА. А. 3. 1. 48