Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)
kutató fantáziával szemléljük Csíkszentgyörgy és Bánkfalva egyesített belterületi térképét, apró halmazos tömböcskéket vélhetünk felfedezni az egybefüggő településterületen belül. A halmazos tömböcskék szép példája: a Laczok tize a Fiság baloldalán, a Czikók tize zegzugos házcsoportja, Jenőfalva felső szakaszának Fiság felé eső része, Altizes kusza tömbje, Ittkétfalva Fiság bal parti középső része, Simószege déli oldala és a kettős nevű Martonos patakfalvi és martonosi házegyüttese. Ezeket a halmazos tömböcskéket látva könnyen arra gondolhatunk, hogy hajdani falvacskák húzódnak meg mögöttük, amelyek valaha nem érintkeztek egymással, de évszázadok alatt összekötötte őket a beltelkek és a házak szaporodó áradata. Ha volt ilyen összeépülés, amelyet a településkutatói fantázia méltán feltételezhet, a falucsírának tekinthető tömböcskék közötti terek házakkal való megtöltése nagyon régen történt. Mindenképpen a térképes ábrázolások és a rendszeres írásbeliség előtti időben, vagyis a XVIII. század előtt zajlott le. Az 1770 táján keletkezett első katonai térképfelvétel készítésének idején Csíkszentgyörgy és Bánkfalva tízesei már egységes, összefüggő települési tömböt alkottak. A XVIII. század 70-es évei és a XXI. század eleje közötti több mint kétszáz esztendő térképei ugyancsak összefüggő egységes települési tömbként ábrázolták Csíkszentgyörgy és Bánkfalva beleterületét. 73 Az 1769-1773 között készített első katonai térképfelvétel csíkszentgyörgyi lapjának van egy nagyon fontos településtörténeti tanulsága. Nevezetesen az, hogy a Menaság felé vezető út, amely a XX. században a szentgyörgyi szakaszon a falu hosszan elnyúló gerincét jelentette, még beépítetlenül haladt el a falu mellett. Következésképp, a régi falumag-szerű halmazos sűrűsödések és a nemzetségi „utcák", telektömbök a Fiság vizéhez igazodtak, nem pedig a főútvonalhoz. A „főút" valószínűleg 1770 és a XIX. század vége között épült be. Maga felé fordította, magához vonzotta a nemzetségi udvarokat, „utcákat", lakótömböket. 74 (4. ábra) Az elváló tízesek településnéprajzi, morfológiai párhuzamai a Kárpát-medencében Az egymástól elkülönült tízesek településképe morfológiai tekintetben fölöttébb hasonlít azokra a délnyugat-dunántúli települési alakzatokra, amelyeket a német Weiler-ek, a francia hameau-ok, az angol hamlet-ek magyar megfelelőjének tart és szeres település néven emleget a magyar településkutatás. 75 Az összekötő láncszemeket talán azok a középkori laza falvak jelenthetik, amelyek apró házcsoportokból szerveződtek, és amelyeknek néhány jellemző példáját már feltárta a történeti kutatás. 76 Ilyen történeti párhuzamnak, összekötő kapocsnak látszanak például az újabb és újabb telepeket kibocsátó középkori gömöri kisnemesi falvak, 77 a bihari Beznye HIT. Az I. (1769-1773), a II. (1869-1874) és a III. (1872-1884) katonai felvétel Csíkszentgyörgyöt ábrázoló lapjai. - CSISZEGYÖKI. Térk., 1873. évi belterületi térkép fénymásolata, Szentgyörgy, Bánkfalva. HIT. Az I. (1769-1773) katonai felvétel. 196. sz. lap. - CSISZEGYÖKI. Térk., 1873. évi belterületi térkép fénymásolata, Szentgyörgy. BARABÁS Jenő 1960. 220., - MENDÖL Tibor 1963. 223-225., - BÁRTH János 1996. 199-201., további irodalommal. - E sorok írójának könyvében sem véletlenül került egymás mellé a Vas megyei Szalafő szereinek és Csíkszentlélek tízeseinek vázlatos térképe: BÁRTH János 1996. 272. SZABÓ István 1969. 129-131., - M AKS A Y Ferenc 1971. 102-105. ILA Bálint 1944-1976. I. 118-119. 44
