Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

falu egymástól elkülönülő XV. századi kis házcsoportjai, valamint a palócföldi Mátraderecske helyi hagyományban szereplő hajdani határbeli nemzetségi telepei.

79 A TÉNYLEGES TÍZESEK KÖRÜLHATÁROLÁSA ÉS MÚLTBÉLI ÉLETÉNEK NÉHÁNY ADATA Alábbiakban fentről lefelé haladva felsorolom a csíkszentgyörgyi-bánkfalvi tízeseket. A tizesnév, mint címszó után ismertetem az éppen bemutatandó tizes legfontosabb történeti előfordulásait. (VIII. tábla, 1. és 2. melléklet) Háromtizes Csíkszentgyörgy legfelső tízese. Összeépült Menaság legalsó tízesével, Menaságújfaluval. Hivatali iratokban, egyházi szóhasználatban a XIX-XX. században Felsőszentgyörgy néven is emlegették. A Felsőszentgyörgy kifejezésben ott bujkál a templommal, temetővel, iskolával, kultúrházzal való ellátottság állapota és az ezzel összefüggő többször is feltörő önállósodási törekvés. Nevét, a tizesnevek többségével ellentétben, a Háromszék helynév mintájára, tanulmányomban következetesen egybeírom. A Háromtizes helynév nyilvánvalóan arra utal, hogy a Háromtizesnek nevezett tizes valaha három különböző tizes egyesüléséből jött létre. Ez az egyesülés azonban nagyon régen, írott forrásokkal elérhetetlen időpontban történt. A tizes saját irataiban, jegyzőkönyveiben sohasem utaltak a hajdani egyesülésre. A XVIII. század végi és a XIX. századi szóhasználatban időnként előfordult, hogy nem Háromtizest, hanem Szentgyörgyfalva nemes felső három tizesei-t írtak, vagy egyszerűen a tízeseink többes számú kifejezést használták. Mindez azonban csak a régmúlt üzenete a szavakban. A lényeg az, hogy a tizes iratainak feltűnése, vagyis 1795 óta Háromtizes mindig egységes tízesként működött. A tizes erdeit, legelőit, kaszálóit, templomát, temetőjét, kultúrházát a tizestagság egésze, a tizesfelek együttese birtokolta a területi vagy nemzetségi megosztottság leghalványabb jele nélkül. A tizesgyűléseken a joggal rendelkező jelenlévő tizestagok összessége vitázott, döntött. A tizes, mint egységes települési és társadalmi alakulat hozott a maga számára törvényeket, alkotott konstitúciókat, választott vezetőket. Más szóval: a tizes hajdani alkotóelemeinek a XIX-XX. században nem volt külön vagyona, gyűlése, törvénye, vezetősége. A XVIII. század végén és a XIX. század első felében, ha a tizes jegyzője valami fontos iratot fogalmazott és az átlagosnál pontosabb akart lenni, a három tízesek kifejezés értelmezéseként, kibontásaként néha használta a Laczok, Gálok, Czikók tízesei kifejezést. Ezzel megjelölte a Háromtizest hajdan létrehozó három nemzetségi csoportot, illetve három nemzetségi települési alapegységet. Egyenként is használták Háromtizes irataiban ritkán a Laczok tize, Gálok tize, Czikók tize kifejezéseket. Ezek a megnevezések települési és társadalmi csoportokat jelöltek az egységes Háromtizesen belül. A fenti sorrendben fentről lefelé haladva követték egymást. SZABÓ István 1969. 129. BAKÓ Ferenc 1989. 321. 45