Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)
Ezek után tekintsük át, hogy melyik tizes mikor, melyik ünnepen tartott vendéglátással egybekapcsolt vidám „torkosbúcsút" a XX. század közepén! 1160 Háromtizes: május 3-án Szent Kereszt feltalálása ünnepén a tizestemplom titulusának napján. Jenőfalva tizes: augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén, a Pósa-hegyi kápolna búcsúnapján. Körösmény tizes: július 26-án, Szent Anna napján, a Kálvária-kápolna közelében álló kis Szent Anna kápolna névadójának ünnepén. Ittkétfalva tizes, Martonos tizes és Simószege tizes együtt: október 7-én, Rózsafüzér Királynéja ünnepén, az anyatemplom úgynevezett bánkfalvi oldalhajójának, illetve bánkfalvi mellékoltárának búcsúnapján, amelyet a nép olvasóbúcsú-ként emleget. Altizes: június 24-én, Keresztelő Szent János ünnepén, az altizesi templom patrónusának emléknapján. Az altizesiek állítólag hajdan Szent János kalácsával indultak el füvet kaszálni a búcsú másnapján. Kotormány tizes: július 2-án, Sarlós Boldogasszony ünnepén, a kotormányi templom titulusának napján. A tizesbúcsúk a XXI. század elején is a tizesidentitás kiváló megnyilvánulási alkalmai, a tízesben élők és a tízesből elszármazottak nagy találkozási lehetőségei. A tizes búcsújára igyekeznek hazamenni mindazok, akiket a szomszéd tízesekbe, a szomszédos csíki falvakba, Erdély nagyvárosaiba, Bukarestbe vagy Magyarországra vetett el a sors. A helyben maradottak tizese és az elszármazottak tizesnyi serege találkozik egymással. A találkozás indítéka, kiváltó alkalma az esztendőnek egy olyan napja, amely hagyományosan a naponta megélt és az emlékekben élő tizesé, a tízest jelképező, a tizest megjelenítő nap, a tizes búcsúja. Alcsík java számon tartja, hogy Keresztelő Szent János ünnepe Altizes, a Szent Kereszt feltalálásának ünnepe Háromtizes nagy napja. Ezek az ünnepek az alcsíki táj székelysége körében a bánkfalvi Altizest és a szentgyörgyi Háromtizest juttatják az emberek eszébe. Tehát a tízesekben élők, a tízesekből elszármazottak és a környéken lakók számára egyaránt a tízesek búcsúnapjai a tizesidentitás megnyilvánulásainak számítanak. TIZESTEMETŐK Köztemető és a tizestemető Csíkszentgyörgy és Csíkbánkfalva a XX. század második felében nem csak templomokban, kápolnákban, búcsúkban bővelkedett, hanem temetőkben is. Létezett egy egyházi tulajdonban lévő köztemető a kálvária mellett, amelybe Csíkszentgyörgy és Csíkbánkfalva bármely lakosát el lehetett temetni. A havasokban Csinódon, Egerszéken és Csobányosban egyházi birtoklású köztemetőket hoztak létre a hegyi tanyák lakosai. 1161 A köztemetőkön kívül Csíkszentgyörgy és A megadott ünnepek időnként nem az ünnep igazi napját, hanem a hozzá közel eső vasárnapot jelentik! BÁRTH János 2004. 162-166. 312