Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

Az alcsíki Csíkkozmás „megyéjének" 1608 és 1692 között többször kiegészített törvénye részletesen rendelkezett arról, hogy a kozmási pap épületeit, kerítéseit, illetve a kozmási „deák" épületeit, kerítéseit a Kozmás, Lázárfalva, Tusnád és Verebes falvakat magába foglaló „Kozmás megyéjének" melyik faluja, falurésze, tizese, utcája köteles javítani. Az ellentmondásoktól nem mentes felsorolás az alábbi tizesneveket tartalmazza: 1. tized vagy Felfalu, 2. tized vagy Felszeg, 3. tized, 4. tized, 5. tized vagy Bodrog, 6. tized. Tusnádról (amelyet mintha azonosítana a falu Szeretszeg nevű jeles tízesével): 1. tized vagy Koródi szeg, 2. tizes vagy Alszeg, 3. tized vagy Sánta szeg, 4. tized vagy Barta szeg. Szerepel még a lajstromban a Jónás András tize, a. Lestyán Lőrinc tize és a Potyó Mihály tize kifejezés. Utóbbiak talán a csak számmal jelölt kozmási 4., 3. és 6. tizedre vonatkoztak.

32 Csíkszentmihály „megyéjének" 1622. évi törvénye úgy rendelkezett, hogy ha valaki szénafüvit vagy szántó nyílföldjét el akarja adni, először a „ ... helyi tizesit kínálja meg vele". Ennek a „megyetörvénynek" az 1639. évi kiegészítésében emlegették Csíkszentmihály altizesét ésfeltizesét, mint az elvett zálogok őrzési helyét.

33 A háromszéki Zágon 1680 körül keletkezett falutörvényében szerepelnek azok a falubeli személyek, akiket a faluközösség megbízott a határpásztori teendők ellátásával. A névsor második felében a következő megfogalmazás olvasható: ,^iz szabados részről minden tízesből egyet-egyet, úgymint alsó Tatárszegből Albu Benedeket, Felső Tatárszegből Albu Pétert, Der [ék]szegből Barra Jánost, Közép Tízesből Izsák Jánost, Guruzda Tízesből Guruzda Györgyöt, Felszegből Bács Istvánt, Sáska Tízesből Andok Imrét, Hosszú Tízesből Török Andrást". A háromszéki Zalán 1699. évi falutörvénye többek között rendelkezett arról is, hogy a határ Nyíres nevezetű részét tízesek szerint kell felosztani: „Nyírest, az mint a falu megegyezett, tizes számra hogy felosztották, úgy bírják, és az tizek magok között annak idejében osszák el"?

5 A háromszéki Úzon 1699. évi falutörvénye a tanórakkapuk gondozását, felügyeletét a falubeli tízesek kötelességévé tette: „A tanorakkapukat a négy tizbeli emberek tartsák, ki-ki a maga tiziben. És mivel az ötödik kapu tíz nélküli,...mely et elsőbben tartson egy esztendeig Feltiz, másodikban Középtiz, harmadikban Nagytiz, negyedikben Nemestiz, et sic per consecvens ". Uzon négy tízesét, név szerint pedig a Középtizet és a Nemestizet 1715-ben is emlegették, amikor a faluközösség meghatározta a határpásztorság rendjét.

37 A régi írott adatok sorát szaporíthatnánk még a tízesekre vonatkozó helynevekkel. Példaként említhetjük a bikfalvi (Háromszék) Altizes-t 1593-ból, a menasági (Alcsík) Ujfalu-t 1635-ből, a szintén menasági Pottyond-ot 1651-ből, az ugyancsak menasági Tizes útját 1687-ből, a csíkszentimrei Bedecs (1631, 1656, 1670), IMREH István 1983. 290. IMREH István 1983. 298., 300. IMREH István 1983. 329. IMREH István 1983.333. IMREH István 1983. 338. IMREH István 1983. 344. 22