Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

1858-ban Körösmény tizes tilalmasában Kelemen János és Csapó Lajos együtt „levágott" egy vackorfát. Pénzbüntetést kellett fizetniök.

819 A következő évben, 1859-ben egy körösményfalvi gazda konvencziós szolgája Tánczos István éjfélkor járt a tizes erdejében eszközfáért. Egy jó terű nyírfán kívül egy körtefát is hazavitt.

820 1866 januárjában két menasági legény bemerészkedett a háromtizesi tilalmasba, és egyiküket egy fiatal nyírfa, másikukat egy „termő almafa gaF levágásán kapták rajta. Mindketten pénzbüntetést fizettek.

821 Viricselés és mézgagyűjtés Miként a legtöbb székelyföldi erdőben, a csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tízesek erdeiben is végeztek viricselést és mézgagyűjtést az erdőjáró emberek, főleg a fiatalok. Megcsapolták a nyírfák törzsét és kicsorgatták belőlük a fogyasztható, édeskés nyírvizet, a viricset. Lefejtették bizonyos fák kérgét, és bicskával levakargatták a kéreg alatt található ehető, édes mézgát. A tízesek a tilalmas fáinak kímélése érdekében többször tilalmazták a viricselést és a mézgagyűjtést. A tilalmaknak azonban igazából soha nem lett foganatja. Aki viricselni akart, a tilalom ellenére is viricselt. Legföljebb rajtakapták és büntetést fizetett.

822 Háromtizes 1842. május 17-én határozatot hozott a fák mézgáért történő hántása ellen: „... a ki meg hántogatná az élő fákat a mezgéjért, az ily kártévő rajta tanáltatván, nemes közönségünk által a kártevése szerént büntetődik.'''' ' Jenőfalva tizes 1860. évi konstituciója külön pontot szentelt a viricselés tiltásának: „Minden tizesbeli lakos kötelességinek tartsa azt, hogy mind gyermekinek, mind pedig cselégyének úgy parants ólja meg, hogy ha rajta tanáltatik a fa hántogatásán vagy pedig a viricselés vágásán, minden egy szálfának meg vesztegetéséért fizet egy ausztriai forintot, a mely fizetésnek fele a híradóé, a másik fele pedig a tizesé." 1867. február 8-án Jenőfalva tizes egy határozatában újra elítélte a virits vágást, amelyet többnyire az inasok, vagyis a szolgálatban lévő suhancok, legénykék gyakoroltak, akik nem átallották fejszével menni a tilalmasba.

825 Körösmény tizes 1875. évi főerdőbírói számadásában egy 20 krajcáros bevétel forrásaként a következő szöveg olvasható: „Haricska Antal nyírfa virits vágár . „826 sert. 819 ТА. К. 6. 77. 820 ТА. К. 6. 78. 821 ТА. H. 2. 76. 822 GYÖRFFY István (szegedi) 1937. (A mézgáról a 212-213.) - IMREH István 1983. 259. 823 TA. H. 1.38. 824 TA J. 1.6. 825 TA. J. 1.38. 826 ТА. К. 7. 48. 231