Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

való fa" (1891,1922), „kertsasnak való fa", (1874, 1917) , kerítésnek való csapos (1873, 1877). 1895. március 17-én ifjabb Bálint Ferenc arra kérte Simószege tizest, hogy Te­lekaszón adjon neki cserefát, mivel ő csinálja azt a galambbúgos kaput, amelyet Csík vármegye Budapesten a millenniumi kiállításon bemutat. A lelkesedés helyett inkább némi visszafogottságot tükröző tizeshatározat szerint Bálint Ferenc 15 forin­tért megkapta a három cserefát. 808 1883. május 14-én Háromtizes gyűlése tudomásul vette, hogy a tizes vezetősé­ge elárvereztette „a tizes körében lévő csigolyás részecskéket", azzal a feltétellel, hogy „a tizesbéli személyeknek szabad kertelni való vesszőt szedni, idegennek пет" ш Magyarázatként ide kívánkozik, hogy a XXI. század elején Csíkszentgyörgyön a csigolya szó egy hajlékony vessző félét jelentett, amely a Fiság mentén termett és kerítéskészítésnél gúzs gyanánt használták. A fa és a szekér A hajdani fakerekű szekerek készítéséhez, javításához sok különleges minősé­gű fára volt szükség. Különösen a fatengelyes szekerek kereke igényelt sok javítást és fa „pótalkatrészt". A küllős fakerék legfontosabb részeit Csíkszentgyörgyön a következőképpen nevezik a XXI. század elején: A kerék közepét a kerékagyat kerekfej néven emlege­tik. A küllők riQvefentő. A kerék külső talpát kerekfalnak mondják. A legtöbb kerék­talp 6 darab ívelt kerekfalból állt össze, de előfordult 5 darab kerekfalból álló kerék­talp is. Előbbihez 12, utóbbihoz 10 fentő, vagyis küllő tartozott. Jenőfalva tizes 1877. április 22-én tartott gyűlésén egy kerekfejnok való nyírfa sorsa is szóba került: „...Háromtizesbéli Bors Ferentz kivallotta, hogy egy szál nyír­fát, amelyből négy kerekfejet vágott, tilalmas erdőnkből orozul el hozott.'" 1 Kerekfalnak, vagyis keréktalpnak bükkfát használtak. A tizestagok sokszor kér­tek tízesüktől kerekfalnak való fát, többek között 1842-ben, 1867-ben, 1871-ben. 811 Sőt Körösmény tizes többször rendezett kerekfal-szabadítást, például 1867-ben, 1874-ben, 1875-ben, 1883-ban, amikor a Körösmény tizesiek egy-egy szál kerekfal­nak való bükkfát vihettek ki a tilalmasból. 812 Jenőfalva tizes 1876. december 9-én több fontos rendelkezést hozott, amelyek közül az egyik a szekérrúd viszonylag szabad tilalmasbeli beszerzéséről tanúskodik: ,^4 nemes tizes meg határozta, hogy a ' kinek szekér rúd fára szüksége vagyon, nem szabad az erdő bíró híre nélkül a ' tilalmas erdőbein) ki menni[e], és [csak] olyan fát 807 ТА. К. 1.6.,-TA. H. 3.9.,-TA. S. 1. 217.,-TA. S. 1. 109., - TA. S. 2. 132.,-TA. J. 1.97.,-TA. S. 2. 101.,-TA.H.2. 166.,-TA.J. 1. 154. 808 TA. S. 1. 152-153. 809 TA. H. 2. 324. 810 TA. J. 1. 153. 81 ' TA. H. 1. 27., - TA. J. 1. 39., - TA. K. 2. 44. 812 TA. K. 2. 23., 72., 83., 234. 229

Next

/
Thumbnails
Contents