Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

fájókat, a közönség pedig kedden. Oly hozzá adással, hogy Verőfényről Dakos felé senki által lépni 3 forint büntetés terhe alatt ne merészeljen.'"

11 7 1842. január 14-én Háromtizes gyűlése faszabadításról határozott: „Az 1842dik év januarius holnap 14-dikén estve tartatott közönséges gyűlésünkben köz értelem és akaratból minden 3 tízesünkben létező embernek 2 igavonó marha után egy terű száraz fenyő fa szabadíttatott Bakorotása sorkán felyül Len kert pusztájától ki Fügés telekig, alól Fenyőszó patakáig, oly feltételek mellett, hogy Zata patakáig vontatni nem szabad. Az erdő bírák 18-dikán, az az jövő kedden fájókat ki hozzák, 19-én az az szerdán a' közönség. 19-dikén nap fel jöttekor az erdő bírák Ferentz parlagján a ' tizesek listáját fel olvassák, a ' ki pedig ezen fel olvasáson jelen nem lenne, és a' fel olvasás előtt a' tilalmasba ki szállani merészelne, 30 krajczárokig zálogoltassék meg az erdő bírák által és büntettessék meg. Minden ember egy szál fát a ' maga fájával vontasson bé Kesösvölgy tövire az erdő bírák számára. A ' ki nyers vagy száraz bük vagy nyírfát hozna bé, minden szálfától 30 ezüst krajczárokig büntetődgyék "

728 1851. február 3-án Háromtizes a Bandi bükkiben szabadíttatott fát a tizes tagjai számára: ,JBandi bükkiből szabadíttatott minden köz birtokosnak 1 terű bükfa, oly határozattal, hogy a jegyes fák sérthetetlen maradnak, és a jegy telének hozathatnak el. Február 4-dikén az erdő bírák ki mennek jegyezni és ezekhez segítségül adatnak Szennyes János, Tompos József, Texe Benedek, Latz Simon, László István, Gál Antal, Kánya Ignácz, Czikó György, Kánya Máté. 5-dikén az erdő bírák és a segéd jegyzők bé hozzák fáj okát. 6-dikán és 7-dikén a' közönség és e közben a fő erdő bíró 2 terű, a' vicze erdő bírák 1 terű jutalom fát. Határoztatott az is, hogy a' tisztességes terhet felyül haladó terhekből az erdő bírák le vágni és marasztani köteleztetnek, mely le maradott fa öszveg köz haszonra fordítandó. A ' bé hozás úttya Farkasve»729 rem. 1881. február 6-án Háromtizes gyűlése úgy ítélte meg, hogy a tilalmas Szopós sorka nevű részén a bükkerdő fölöttébb sűrű. Ráférne egy kis tisztítás. Ráadásul a tízesnek kiadásai vannak, pénze viszont nincs. A bükkerdő tisztítása és a szükséges pénz megszerzése érdekében a tizesgyűlés úgy döntött, hogy némi fizetségért „egyegy terűcske fát" juttat a tizestagoknak: „... a tizes ... meg szabadítani kiványa 10 krajcár rovat mellett [a fent említett erdörész fáját]. Senkinek nem szabad túlságos terhet rakni, mert az erdő bírák egy mustrát fognak ott hagyni a' vetés kapunál és mindenki ahhoz hasonlítja a rakást. Ha pedig valaki olyan élő fát vágna le, a törvény értelme szerént fog meg büntettetni, a' hornyval meg jegyzett fák fognak ott maradni. A 'jegyzés lészen holnap, az az február 3-án, a közönség pedig 4-én és 5én fog ki menni, az erdő bírák tartoznak figyelemmel lenni. Aki pedig jegyes fát merészelne levágni, vagyis lerontani, hibát követne el. A fő erdő bíró fel hatalmaztatik, hogy a' szolga bírói hivatalnak azonnal béjelent[se] ... Úgy a ki rótt 10 krajczár TA.H. 1.16. TA. H. 1.27-28, TA.H. 1. 117. 214