Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

bízást. A birtokosságtól 40 korona fizetést és egy „három terűt kitevő" nagy bükkfát kapott. Járt neki a büntetéspénzek fele része is. A tizes kikötötte, hogy ha elnéző lesz a fatolvajokkal, a kár értékét a fizetéséből levonják.

720 1925. december 11-én Körösmény tizes gyűlése, immáron sokadszor megállapította, hogy „a régi szokás szerinti szerre járó erdő-őrzés a jeleni időkben nem megbízható", ezért a „birtokosság kebeléből" fizetett erdőőrt kell választani. Túlit Ferenc „helybéli lakos és birtokossági tag" jelentkezett a feladatra. Havi 1000 lej fizetést és a jogtalanul kivágott, de általa feltartóztatott fák értékének felét remélhette. Ezért „minden nap és szükség esetén éjszaka is" köteles volt az erdőpásztori teendőket végezni.

721 Martonos tízesben, Simószege tízesben és Jenőfalva tízesben a XIX. század második felében és a XX. század elején némiképp eltért az erdőpásztor díjazásának módja a fentebb bemutatott díjazási formáktól. Martonos tizes 1880. november 27-én megfogadta erdőpásztornak Madár István martonosi gazdát. Bérében fontos szerepet játszott egy régies pásztortartási sajátosság, a gazdaságonként összeadott gabona: „... ígért a birtokosság a vállalkozó Madár Istvánnak minden egyes részről] három ejtel rozsot a régi ejtelvel kimérve, fele részit előre, a többit az üdő bételtiver. Ezen kívül megkapta a büntetéspénzek egyharmadát. Szolgálata 1881. április 24-ig, vagyis Szent György napjáig tartott. A tizesgyűlés figyelmeztette, hogy ha elnéző lesz a fatolvajokkal, az ígért bért elveszti, de még 5 forint büntetéssel is sújtják.

722 Simószege tizes 1906. augusztus 20-án 1 szál bükkfáért és 1 szál cserefáért fogadott egy esztendőre erdőőrt a tilalmasába.

723 Jenőfalva tizes 1866. január 20-án Kánya Péter és Domokos József személyében egy esztendőre választott erdőpásztorokat. Bérüket, más tizesekkel ellentétben, eleve a lakosság hozzájárulására alapozta a tizes vezetősége. 10 új krajcárt kellett fizetniük a tilalmas birtokosainak az erdőőrzésért.

724 Néhány új vonást mutatott Háromtizes birtokossági tanácsának 1946. január 5én hozott határozata, amelyben a tizes vezetői erdőpásztorukká választották 1947 újév napjáig, vagyis egy esztendeig Silló József szentgyörgyi lakost. 25.000 inflációs lej fizetést ígértek neki azzal, hogy ha fa veszik el, darabját 3.000 lejjel számolva, a béréből meg kell térítenie. Fizetését három részletben kapja. Az inflációra való tekintettel „ha a pénz szűkül, akkor a fizetése csökken, ha a pénz hígul, akkor a fizetése emelkedik". A tizesvezetők tisztázták, hogy a megfogadás napján egy kiló hús 3500 lejbe került. Kijelentették, hogy az erdőpásztor fizetése az év folyamán a hús árához igazodik.

725 °TA. K.4. 81. ;1 ТА. К. 4. 242. 2 TA. M. 1. 122. 3

TA. S. 1.355. 4 TA. J. 1.29. 5 TA. H. 5. 166. 212