Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

szekérrel behozott a tilalmasból két szál nyírfát. „Hibájáért" Jenőfalva tizes kitiltotta a tilalmasból.

697 Annak illusztrálására, hogy az „erdőrontók" a legkülönbözőbb rétegekből kerültek ki, álljon itt két „szélsőséges" adat! 1830. február 24-én Háromtizes jegyzője a következő szöveget írta be a tizes protokollumába: „Csík Szent Györgyi nemes Tompos Ferentz három tízesünk tilalmas erdeibe hír és engedelem nélkül lett ... bé erdőléséért tízesünk által a' fő erdő bíró László Péter házánál 17 magyar forintokig meg büntettetett". A nemesúr Tompos Ferencnek máskor is meggyűlt a baja Háromtizessel. Többek között ugyancsak 1830-ban, amikor az erdőbírák megfogták a „cselédjeit" 2 szánnal és 4 ökörrel Háromtizes tilalmasában. A zálogként elkobzott szánok, ökrök, láncok 198 forintot értek.

699 1796-ban Háromtizes tilalmasának Bandi és Dakos nevű részén Szőts István, Urus Simo és Szennyes György szentgyörgyi lakosok állatlegeltetés közben fák kivágásával nagy károkat tettek. 1796. április 26-án „Bentze Péter provinciális bíró házánál" a tizes vezetői „kéz bé adással" békességet kötöttek a károkozókkal, mivel azok ígérték, hogy „Margit sokadalmára" 10 forint kártérítést fizetnek a tízesnek.

700 Az erdőrontók nevei: Szőts, Urus, Szennyes arról tanúskodnak, hogy a vétkesek a szentgyörgyi társadalom szegényebb, görögkatolikus jövevény rétegéhez tartoztak. Több mint három évtized múlva, 1829. július 5-én László Péter háromtizesi főerdőbíró 15 húszast szedett be három erdőrontótól: Szőts Mihály, Szőts Miklós és Szőts János "oláhoktól", akik Dakosban 69 szál fát vágtak ki a tizes tilalmasából, mielőtt megfogták őket.

701 Az oláhok megnevezést abban a korban a szentgyörgyi lakosság átlagánál szegényebb görögkatolikus jövevényekre használták. A tízesek erdővédelmi okokból rendszerint tiltották az erdei tűzgyújtást. Az efféle „gyújtogatás" mögött bizonyos esetekben valószínűleg égetéses irtás, vagyis egy-egy fa „kipörkölése", kiszárítása, más esetekben a kovácsok tiltott szénégetése húzódott meg. 1838. március 15-én Háromtizes tilalmasában ,Jíuszár Lacz János kisebb megfogadtatván, a gyújtogatásért fizetett 2 forintot. Ebből az erdőbírák egy harmadát kiis kapták." 1842. május 17-én Háromtizes „elegyes" gyűlése határozatot hozott arról, hogy aki a tilalmas erdőben gyújtást tesz és ezáltal kárt okoz, a kárt köteles megtéríteni.

703 1843-ban Kosztándi, más néven Mihály János csíkszentgyörgyi „kovács míves" fia Sándor, hatalmas kárt okozott Körösmény tizes tilalmasában. Apja kiküldte az erdőbe szenet égetni, de a siheder gyerek nem vigyázott eléggé. Meggyújtotta a nyírest. A bajt látva megszökött. A szakértői vizsgálatok 200 forintra becsülték a 697 TA. J. 1.28. 698 TA. H. 6. 4. 699 TA. H. 7. 2. 700 TA. H. 6. 2-3. 701 TA. H. 6. 3. 702 TA. H. 7. 5. 703 TA. H. 1.38. 208